Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Alanyi jogosultság — 213 ságkötés alkalmával hol volt az állandó letelepülési helye és amennyiben ez a jászkun kerülethez tartozó helyen volt, akkor ebben a kérdésben a jászkun jogszabályok alkalmazandók. Az a körülmény pedig, hogy az örökhagyó a házasságkötéskor nem volt kunszentmiklósi illetőségű és hogy a házasságkötés előtt Kunszentmiklós nem volt az állandó lakóhelye, a fent kifejtettek mellett közömbös (XV. 236.). A 740/1942. M. E. sz. rendelet 6. §-ának 2. bekezdése értelmében az erdélyi és keleti országrészeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területén, ha a házasságot a rendelet hatálybalépése előtt kötötték meg és a házastársak között a hatályukat vesztő jogszabályok értelmében szerzeményi közösség nem áll fenn, a házastársak között a szerzeményi közösség a magyar jogszabályok hatálybalépése következtében nem keletkezik, hacsak a házastársak másként nem rendelkeznek (XVI. 584.). A honoráciori minőséget a közhivatal viselésével kapcsolatban csak az a közhivatali állás adja meg, amelynek betöltése magasabb tudományos képzettséget követel. A vármegyei irodaigazgató, vagyis segédhivatali tisztviselő olyan közhivatali állást tölt be, amelyre való alkalmazáshoz az elméleti képzettség szempontjából a középiskola negyedik osztályának elvégzése is elegendő. Honoráciornak a vármegyei irodaigazgató tehát akkor sem tekinthető, ha egyetemet végzett, mert akkor sem ennek a magasabb elméleti képzettségnek megfelelő állást tölt be s hivatali illetményét nem ilyen állásban végzett munkája után kapja (XIII. 986.). A községi kezelőorvos, mint honorácior, a törvényes gyakorlat értelmében a házasság fennállása alatt ebből a foglalkozásából szerzett vagyon tekintetében főszerzőnek tekintendő (XIII. 903.). Honoráciornak kell tekinteni azt is, aki az érvényben lévő jogszabályok által nem tiltottan nem főiskolai tanulmányai alapján ugyan, de gyakorlat által szerzett ismeretei alapján olyan foglalkozást folytat, amelyre a képesítést rendszerint csak főiskola elvégzése adja meg (XV. 593.). Az aki mérnöki — tehát főiskolai végzettséghez kötött — munkákkal foglalkozott és ebben a munkakörben kifejtett tevékenységével nemzetközi vonatkozásban is elismerést szerzett, honoráciornak tekintendő abban az esetben is, ha csak technológiát végzett. Ennek megfelelően honoráciornak minősítette a Kúria azt az egyént, akinek egyetemi végzettsége igazolható nem volt, de aki gyakorlati ismeretei alapján részt vett a Panama-csatorna elhelyezésének megállapítása végett kiküldött