Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

214 — Közszerzemény — nemzetközi bizottságban s akinek a tervei szerint a Korinthoszi földnyelv átvágása történt (XV. 593.). A molnármesterség folytatása, a takarékpénztári vezérigazgatói állás betöltése, az országgyűlési képviselőség nincsen főiskolai képesítéshez kötve. Az ilyen mesterséget folytató, illetve az ilyen tisztséget betöltő személy tehát nem honorácior akkor sem, ha a molnármester malma gazdaságilag jelentős iparteleppé fejlődött s ha ő magának gazdasági és társadalmi vonatkozásban számottevő helyet vívott ki: vezérigazgatóvá s országgyűlési képviselővé is megválasztották (XV. 172.). Az érvényben lévő anyajogi jogszabály értelmében azoknál a házastársaknál, akiknél a férj törvény, vagy törvényes gyakorlat szerint főszerzőnek tekintendő, a feleséget kivételesen csak akkor lehet közszerzőnek minősíteni, ha az iránt a házasfelek egymásközött megegyeztek, vagy ha a vonatkozó szerzési okiratban szerzőtársként ő is felvétetett, vagy ha a szerzés alapja a nő vagyona volt (XIII. 903.). Ha a vételi szerződésben szerzőtársként a feleség neve is szerepel, a házastársak közös nevére bekebelezett s ekként megszerzett ingatlan a házasfelek közös szerzeményének tekintendő (XIII. 903.). A szerzőtársként való szerepeltetésből más kifejezett megállapodás hiányában a házasfeleknek közszerzeményi vagyon szerzésére vonatkozó szándékára kell következtetni, illetve csak erre lehet következtem és nem arra, hogy a férj feleségét az ingatlan bármely részével megajándékozni kívánta. Ilyen módon szerzett ingatlan tulajdonát a feleség közszerzemény és nem ajándékozás jogcímén szerzi meg akkor is, ha az egész vételárat a férj fizeti ki (XIII. 903.). Ahhoz, hogy megállapíttassék, hogy a szerzés alapja a nő vagyona volt, nem elegendő annak kimutatása, hogy a nőnek a házasság 'alatt különkeresete volt. Ha való is, hogy a feleség a házasság tartama alatt kereső foglalkozást folytatott, nevezetesen kosztosokat tartott, disznókat hizlalt, eladásra libákat tömött és saját nevére kiállított iparigazolvány alapján jövedelmező szatócsüzlete volt, az ezekből a foglalkozásokból származott jövedelmet nem lehet különvagyonnak tekinteni s ekként, ha való is, hogy ez a jövedelemszerzésre fordíttatott, a különvagyoni minőség hiányában nem lehet megállapítani, hogy a szerzés alapja a nő vagyona volt, abban az esetben sem, ha az életközösség alatt visszterhesen szerzett és egyedül a feleség nevére írt ingatlan eladási ára szolgált a vitás vagyon megszerzésének egyedüli alapjául. Az ilyen vagyon ugyanis a házasság tartama alatt szerzett és el is fogyott közös szerzemény tekintete alá esik,