Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

210 — Házastársak közötti ügyletek — a második bekezdésében írt abból a szabályozásból is kitűnik, hogy érvénytelenség esetében a felek a kapott értékeket visszaszolgáltatni tartoznak s a létrejött érvénytelen magánokiratok a felek között még csak bizonyító erővel sem bírnak. Támogatja a nem kellő alakban keletkezett jogügylet érvénytelenségére alapított ennek a felfogásnak helyességét az a jogszabály is, hogyha a törvény meghatározott alakot szab meg s annak hiányához más jogkövetkezményt nem kapcsol, a nem ilyen alakban kötött szerződés semmis. A m. kir. Kúria 44. számú jogegységi döntvényében is az a jogi felfogás jut kifejezésre, hogy habár egyes bírói határozatokban az az elv érvényesült, miként a meg nem felelő alakban kötött szerződés a teljesítés elfogadásával rendszerint érvényessé válik, mégis ez a megerősítő hatály nem általános, nem terjeszthető ki különösen arra az esetre, amikor nem a felek elhatározásától függő puszta alakszerűségről, hanem — mint az 1886:VII. tc. 22. §-ában is — különleges érdekek védelmére szolgáló törvényi rendelkezésről van szó; ilyen esetben nem zárható el a fél attól, hogy a megállapított alaki feltétel megtartása nélkül kötött ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék (XIV. 605.). Nem érinti a kifejtett jogi álláspont helyességét a bírói gyakorlatban egyes esetekben megnyilvánult az a jogi felfogás sem, amely a nem kellő alakban létesült házassági vagyonjogi szerződések utólagos jóváhagyásának tulajdonít szerződéspótló hatályt, mert ennek a gyakorlatnak helyes értelmezése szerint csupán az a jelentősége, hogyha a házasfelek utóbb, a házasság felbontása után, tehát olyan időben, midőn a házassági kötelék közöttük már fenn nem áll s ekként a közjegyzői okirat már nem érvényességi kelléke a jogügyletnek, tesznek az alakilag érvénytelen szerződést elismerő és jóváhagyó újabb nyilatkozatot, avagy ily értelmű ráutaló magatartást tanúsítanak: az esetben az eredetileg habár érvénytelen, de a felek részéről utóbb, a semmisség okának megszűnése után, jóváhagyottt jogügylet érvényessége elől kitérni nem lehet (XIV. 605.). A fenti határozat szerint tehát ekként értelmezendő a Kúria korábbi határozataiban, így a XIII. 926. és XIV. 171. szám alatt közölt határozatban is lefektetett szabály, mely szerint az állandó bírói gyakorlat értelmében a házastársaknak egyes közszerzeményi vagyontárgyak tulajdonjogára vonatkozó teljesedésbe ment megjegyzése, vagy a házasság jogerős felbontása után teljesedésbe ment, a nőtartásdíjra vonatkozó megállapodása annak közjegyzői okiratba foglalása nélkül is érvényes. A törvény által kijelölt hatóság vagy hivatal előtt a törvényes alakszerűségek mellett a személyi állapot (status) kérdésé-