Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

204 — A házasság felbontása — okokat a H. T. 76—80. §-ai, illetve az utóbbi szakasz a), d) pontjai határozzák meg. Amennyiben a felperes keresetét, illetve az alperes viszontkeresetét ezeknek az okoknak valamelyikére ala­pította, a Pp. 667. §-ának első bekezdése jogot ad arra, hogy az elsőbírósági ítélet előtti tárgyalás berekesztéséig az eredetileg érvényesített okról más bontóokra térhessen át, illetve az erede­tileg érvényesített ok mellett más bontóokot is felhozhasson, viszont ezt a jogot a Pp. 677. §-ának harmadik bekezdése a felleb­bezési eljárásból kifejezetten kizárja (XVI. 513.). Ha a fél a Ht. 80. § a) pontjára alapított bontóperében a fel­lebbezési eljárás során hozza fel elsőízben azt, hogy házastársa nem gondoskodott az ő tartásáról, — ezzel nem új bontóokot érvényesít, hanem csupán a Ht. 80. §-ának a) pontjára alapított kereseti bontóok keretében új tényt állít. Már pedig új tény­állításnak a fellebbezési eljárás során is helye van, feltéve, hogy az új tényállítás érvényesítésének a Te. 28., illetve 32. §-ában meghatározott feltételei fennforognak (XVI. 513.). A felperes a Te. 28. §-a értelmében a kellő időben beadott válasziratban is hozhat fel az elsőbíróság előtt nem érvényesített és bontási kérelmének megalapozására szolgáló újabb tényt (XV. 961.). Az életközösség megszakítása jogosságának igazolására is hozhat fel a fél a fellebbezési eljárás során védekezésének kiegé­szítéseként olyan tényeket, amelyekre korábban nem hivatko­zott (XVI. 28.). A Kúriának a Pp. 670. §-ával kapcsolatban állandóan köve­tett gyakorlata szerint a házasság fenntartása érdekében új tényállítás előterjesztésének még a felülvizsgálati eljárásban is helye van (XIV. 27.). A Kúriának állandó gyakorlata szerint éppen a vétkességi kérelemnek kifogásos jellegénél fogva ezt a felülvizsgálati kére­lemben is elő lehet terjeszteni, de csak a Pp. 534. § és a Te. 40. §-ának a korlátai között, tehát csak annyiban, amennyiben a vonatkozó tényállás már meg van állapítva, vagy pedig azt a Te. 40. §-a értelmében a Kúria megállapíthatja (XVI. 383.). A feloldás folytán hozott ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelem önálló perorvoslat, annak tehát önállóan kell magában foglalnia annak szabatos körülírását, hogy a fél az ítélet egyes megállapításait mely alapon támadja meg, úgy, hogy ezt a per­ben a feloldás előtt beadott felülvizsgálati kérelemre való utalás nem pótolja. Az ilyen hibás felülvizsgálati kérelemnek csak azok a részei vehetők figyelembe, amelyek a házasság fenntartására vezethetnek (XVI. 256.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom