Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Perjogi szabályok — 205 A Kúria a helyes tényállást a házasság fenntartása érdekében a Ht. 669—670. §-ai értelmében akkor is hivatalból vizsgálja felül, ha a tényállást a peres felek egyike sem támadja meg (C. III. 1719/1939.). A Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a bontóok fennállása tekintetében a Pp. 669—670. §-ának rendelkezésére tekintettel hivatalból vizsgálja felül, akkor is, ha a felülvizsgálatot bejelentő fél a fellebbezési bíróság ténymegállapítását és bontóok megvalósulására vonatkozó jogi álláspontját nem támadja meg, s az ítélettel szemben csupán arra hivatkozik, hogy az ezekre a tényekre alapított bontóok a Ht. 83. §-a értelmében elenyészett (XVI. 66.). A Pp. 669. és 670. §-ának értelmében a nyomozási elv azonban a házassági bontóperekben csak a házasság fenntartása érdekében érvényesül. Következéskép a házasság felbontását illetően, a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 535. §-a rendelkezésének megfelelő új tényeket csak a felülvizsgálati kérelemben vagy pedig a válasziratban lehet előterjeszteni. A felperesnek a házasság felbontása érdekében a felülvizsgálati határidő letelte után előterjesztett és új tényállításokat magában foglaló különirata tehát a törvény által kizárt beadvány (C. III. 2254— 1940.). A Pp. 197. §-a szerint, ha az alperes a felperes ellen a szóbeli tárgyaláson viszontkeresetet kíván támasztani, azt előkészítőiratban közölni kell a felperessel. Szabálytalan tehát, hogy ha a szóbeli tárgyaláson előterjesztett viszontkeresetet a bíróság előkészítőirattal történő közlés helyett jegyzőkönyvbe veszi. Ez a szabálytalanság azonban nem olyan, amelyről a felek le nem mondhatnának; ha tehát a felperes nem szólalt fel e szabálytalanság ellen, ezt hivatalból már nem kell figyelembe venni (XV. 447., C. ni. 5877/1938.). A viszontkeresetnek előkészítőirattal való közlését tartalmazó jogszabályt szervesen egészíti ki a Pp. 203. §-a, amely szerint az előkészítőirat tartalma a per eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben a fél azt a tárgyaláson szóval előadta. Ha tehát az alperes az ágytól és asztaltól való különélésnek a Ht. 99. §-ával történt elrendelését megelőzően beadott előkészítőiratában viszontkeresetet támasztott, de azt szóval csak a Ht. 100. §-ában meghatározott három hónapi határidő után adta elő, akkor a viszontkeresetet illetően nem következik be a Ht. 100. §-ában meghatározott határidő elmulasztásához fűződő jogmegszüntető hatály (C. III. 5877/1938.). A Pp. 667. §-ának 2. bekezdése nemcsak a viszontkeresetre,