Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Perjogi szabályok — 203 nem lehet arra az általános jogi elvre hivatkozni, hogy a fellebbezési tárgyalás az elsőbírósági tárgyalásnak csak folytatása, amiből kifolyólag a félnek törvényes joga van ahhoz, hogy ügye a támadási és védelmi eszközök szempontjából újból elbíráltassák. A m. kir. Kúria 4. sorszámú elvi jelentőségű határozatában lefektetett jogszabály lényegileg nem perjogi, hanem anyagjogi szabály, amely abban bírja alapját, hogy a bontóokot érvényesítő fél akkor, amikor a bontóokul érvényesített tény meg nem állapítása miatt perrendszerű jogorvoslattal nem él, a kereset alapjául felhozott tény, vagy tények érvényesítéséről lemondott (C. III. 4297/1940.). Ha azonban a házassági bontóperben mind a két házasfél vétkessége érvényesítve van, úgy a vétkesség mindig együttesen bírálandó el, habár a jogorvoslati támadás csak az egyik házasfél vétkessége kérdésére vonatkozik is (C. III. 1279— 1941.). A 878. sz. elvi határozatban lefektetett anyagjogi szabály értelmében a házasság felbontására irányuló kereset és viszontkereset, nemkülönben a vétkesség és viszontvétkesség megállapítása iránt előterjesztett kérelem mindig együttesen döntendő el. Ebből pedig okszerűen az következik, hogy az alsófokú bíróság ítéletét egész terjedelmében kell felülvizsgálat alá vonni akkor is, ha viszontkereset, illetve viszontvétkességi kérelem esetén a vétkesség kérdésében csak az egyik fél jelentett be jogorvoslatot (XV. 739.). A 878. sz. elvi határozat értelmében tehát mindaddig, míg bármely peresfél részéről a vétkesség kérdését érintő perrendszerű jogorvoslati kérelem áll fenn, a bontóperi ítéletet jogerősnek tekinteni nem lehet azzal a peresféllel szemben sem, aki a vétkesség megállapításában kifejezetten is megnyugodott (XV. 739.). Ennek megfelelően a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének az alperes vétkességére vonatkozó részét is felülvizsgálat alá veszi, jóllehet a bontás kérdésében a fellebbezési bíróság ítélete ellen az alperes csak azért jelentett be felülvizsgálati kérelmet, hogy a felperes viszontvétkessége meg nem állapíttatott (C. III. 6194/1939., 3206/1940., C. III. 3447/1941., C. III. 3746/1941.). A Pp. 667. §-ának 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy a felperes oly okot, amelyet keresetében nem érvényesített — csak az elsőbírósági ítélet előtti tárgyalás berekesztéséig hozhat fel, s ezzel kapcsolatban a 677. § harmadik bekezdése kifejezetten is kimondja, hogy a fellebbezési eljárásban az elsőbíróság előtt fel nem hozott okot érvényesíteni már nem lehet. A törvény „ok"-ról rendelkezik, ez alatt pedig — egybevetve a felhívott szakaszokat, a H. T. 75. §-ának szövegével —, bontóokot kell érteni. A bontó-