Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Perjogi szabályok — 195 tott jogi álláspont a bontóper bíráját semmi irányban sem köti még abban az esetben sem, ha a bontóperbeli ítéletet ugyanaz a bíró avagy fellebbezési tanács mondja ki, amely a megelőző ideiglenes nőtartási perben is eljárt, illetve ítélkezett (C. III. 1109/1941.). Eszerint a bontóper bíróságának módjában van ugyan a bizonyítékok mérlegelésével új, a nőtartási per ítéletében foglalt tényállástól eltérő tényállást is megállapítani, mégis a Pp. 270. §-ában előírt jogszabálynál fogva a bontóper bírósága nincs elzárva attól, hogy az előtte lefolytatott szóbeli tárgyalás alapján, a bizonyítás felvételének megismétlése nélkül, ítéletét e peres felek között folyamatban volt nőtartási perben hozott ítélet tartalmára alapíthassa, hacsak a peres felek annak tényalapját újabb bizonyítékkal meg nem döntik (C. III. 4532/1939.). Nem talált jogsérelmet a Kúria abban, hogy a ténymegállapító bíróság az Ideiglenes nőtartási perben felvett tanubizonyítás eredményét mérlegelés tárgyává tette anélkül, hogy a tanukat a bontóperben kihallgatta volna, mert a bíróság a Pp. 669., illetve 670. §-ának korlátai között a nőtartási per iratainak tartalmát nemcsak jogosult, de köteles is figyelembe venni s az ott már kihallgatott tanuk újabbi kihallgatását csak szükséghez képest s ebben az esetben is hivatalból csupán a házasság fenntartása érdekében köteles elrendelni (C. III. 1514/1941.). Nem akadálya a fenti jogszabály alkalmazásának a Pp. 274. ^-ában foglalt az a jogszabály sem, amely a közvetlenség elvének akként ad kifejezést, hogy a bizonyítást a per bírósága a szóbeli tárgyalás folyamán veszi fel. A Pp. 270. §-a ugyanis megengedi azt, hogy a tényállás valóságát, vagy valótlanságát a bíróság más perben történt bizonyítás eredménye alapján is megállapíthassa, csak a törvénynek megfelelően kell megokolnia, mi vezette őt arra, hogy a másik perben teljesített bizonyítást elfogadja és hogy az erre fektetett meggyőződését mi idézte elő (C. III. 496/1940.). A büntetőbíróság álláspontja sem irányadó a házassági per bíróságára, amelynek a tényállást minden esetben önállóan kell megállapítania (XIII. 923.). A büntetőbíróság a büntetőjog szempontjából bírálja el az ügyet. A bontóperben viszont az a döntő, hogy a peres fél magatartása beleütközik-e a házasság erkölcsi tartalma által meghatározott kötelességekbe és a bíróság minősítési jogához tartozik, hogy a tényekből, a Ht. 80. § a) pontjára alapított kereset esetében, a megállapított tényekben megnyilvánuló magatartásban, a törvény a) pontja keretén belül, milyen kötelességszegést tart megállapíthatónak (XV. 427.). 13»