Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

192 — A házasság felbontása — kat sem figyelmen kívül hagyni csupán azért, mert azok a bizonyító féltől erednek (XV. 1002.). Abból a körülményből, hogy a házassági együttélés ideje alatt az alperes nyolcízben távozott el és a felperes mind a nyolcízben visszahívta őt, a Kúria valószínűsítve látta, hogy az alperes mindenkori távozásának a felperes volt az okozója (C. III. 3838/1940.). Az a körülmény, hogy az alperes volt kezelőorvosának és ápolónőjének a titoktartás alóli felmentést nem adta meg, mindenesetre az alperes terhére mérlegelhető gyanút keltő körülmény, mindamellett egymagában ez bizonyítékul nem szolgálhat (C. III. 3461/1941.). Abban az esetben, amikor az életközösség megszakadása úgy következik be, hogy a felek továbbra is együtt laknak, az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania, hogy a házastársak között a házasság jogi természetéből folyó minden érintkezés megszűnt (XV. 589.). A tanuk rokonsága nem akadálya, hogy ezek vallomását a bíróság bizonyítékul elfogadja, mert a családi élet benső viszonyairól elsősorban a hozzájuk legközelebb állók szerezhetnek tudomást s így vallomásukat — amennyiben a tanuk megbízhatósága ellen komoly aggály nem merül fel — nem lehet figyelmen kívül hagyni abból az indokból, hogy előadásuk a rokonsági viszonynál fogva aggályos (XV. 1002. C. III. 4777/1939.). Ez az elv kifejezésre jut magában a törvényben is. A Pp. 657. §-a ugyanis feljogosítja a bírót arra, hogy a tényállás felderítése végett a szülőket — vagyis a legközelebbi vérrokonokat — személyesen meghallgassa. Annál kevésbé lehet a rokon-tanu vallomását csupán ezért mellőzni akkor, ha vallomását a per egyéb adatai megerősítik (C. III. 2946/1941.). A C. III. 4679/1940. számú ítélet szerint a rokonsági viszony az elfogultság megállapítására és a vallomás félretételére csak akkor alkalmas, ha azt egyéb körülmények és perbeli adatok kellően meg nem okolják. A C. III. 108/1942. számú ítélet szerint a családtagok vallomása a házassági perekben csak cáfoló peradat esetén válhat aggályossá. A C. III. 1816/1939. számú ítélet szerint házassági perekben a rokonok vallomása érdekeltség címén akkor nem mellőzhető, ha azokat egyéb tárgyi adatok támogatják. A C. III. 3858/1941. számú ítélet szerint igaz ugyan, hogy a házassági perben a közelrokonok vallomása sem hagyható figyelmen kívül csupán azért, mert előadásuk a rokonsági viszonynál fogva aggályos; de a hozzátartozó vallomása a tényállás megállapításánál mégis csak akkor fogadható el, ha a vallomás határozott, közvetlen és azt a per adata is támogatja (C. III. 3858/1941.).