Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

190 •— A házasság felbontása — Nem vette figyelembe a Kúria bontóokként azokat a tényeket, amelyeket a felek jogi képviselője csak „a már érvényesített bontóok megalapozására" hozott fel, vagy amelyek a fél személyes meghallgatása, vagy személyes előadása során merültek fel anélkül, hogy azokat a jogi képviselő kifejezetten bontóokul érvényesítette volna. Nem vette figyelembe a Kúria a fél jogi képviselője által az ellenfél terhére tett tényállításokat sem bontóokul történt kifejezett érvényesítés nélkül (XVI. 213., 238., 273.). A vlszontvétkességi okokat épúgy mint a bontóokokat kifejezetten kell megjelölni. Nincs olyan bírói gyakorlat, mely az ellenfél ténykedésére való általános utalást elegendőnek tartaná, a viszontvétkesség érvényesítéséhez (C. III. 4841/1941.). A Ht. 76. §-a alapján indított bontóperben a házasságtörést a Kúria a Ht. 80. §-a alapján is érvényesített bontóoknak tekintette akkor, amikor a felperes keresetében azt is előadta, hogy feleségének ez a magatartása annyira feldúlta a házasságot, hogy nem lehet tőle megkívánni, hogy vele az életközösséget felvegye. A Kúria ugyanis azt állapította meg, hogy ebből az előadásból az következik, hogy habár a felperes keresetében a Ht. 76. §-ára hivatkozott, a házasságot nem kizárólag ezen az alapon kérte felbontani, hanem bontást kért abban az esetben is, ha az alperes cselekménye ama bontóok alá vonható, amelynél a feldúltság kérdését is vizsgálat tárgyává kell tenni. Vagyis ha az alperes cselekménye a Ht. 80. § szerint minősül (XIV. 924.). A Ht. 80. § a) pontja alapján érvényesített elhagyás mellett a különélést is bontóokként érvényesítettnek tekintette a Tábla abban az esetben, amikor felperes keresetében azt adta elő, hogy ő a különélés alatt felkereste a feleségét és eredménytelenül hívta őt vissza Ezt a táblai állásfoglalást a Kúria is elfogadta ítélkezésének alapjául arra való utalással, hogy ezt a megállapítást az alperes sem panaszolta (XV. 209.). A Pp-nek a házassági ügyekben való eljárást szabályozó XI. címében igen fontos eltérés — amelynek az általános polgári peres eljárással szemben érvényesülnie kell — a rendelkezési és a tárgyalási elvnek a megszorítása és ezzel kapcsolatban az officialitás elvének erősebb érvényesülése, ami a Pp. 669., 670. és 672. §-aiban jelentkezik és pedig a bontó- válóperekben akként, hogy az officialitás elve csak a házasság fenntartása érdekében alkalmazandó. Ez utóbbi közérdekű cél érdekében tehát a bíróság hivatalból figyelembe vehet, de sőt köteles is figyelembe venni olyan" tényeket és bizonyítékokat és alkalmazhat olyan következményeket, amelyek a házasság fenntartását eredményezik (XV. 739.). A házasság fenntartását szolgálja s így a Pp. 669. és 670. §-ai