Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Perjogi szabályok — 185 Ht. 102. §-a alapján végzéssel, ideiglenes intézkedésként megállapított ideiglenes nőtartásdíj biztosítása — amint ezt a m. kir. Kúria a P. III. 2020/1934—29. számú ítéletében is már kimondotta, — helyet nem foghat, mert ennek alapja a folyamatban levő bontóper rendén tett, csak a per tartamára korlátozott, a Pp. 674. §-ának 6. bekezdése szerint a per tartama alatt bármikor módosítható ideiglenes intézkedés, nem pedig a tartásra vonatkozó érdemi döntés (XVI. 146.). A Te. 137. §-a nem helyezte hatályon kívül a Ht. 95. §-ának azt a rendelkezését, hogy a bíróság a házasságfelbontó ítéletben a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felől is határoz. Ellenkezően az erre vonatkozó intézkedés jogát a szükséghez képest fenntartotta arra az esetre is, ha a gyámhatóság eziránt már határozott volna is (XIV. 818.). Ha a férj új házasságot szándékozik kötni, a volt házastársak közös kiskorú, 7. életévében lévő gyermekének nyilvánvalóan érdeke az, hogy édesanyjának gondozása és nevelése alatt maradjon és pedig véglegesen. Ugyanis nem érdeke a gyermeknek, hogy mostohatestvérek körébe, mostohaanya felügyelete alatt tartassék, reánézve idegen családban. Ez az anyára elviselhetetlenné válnék és a szülők viszálya a gyermek lelki fejlődését is károsan befolyásolná (XIV. 818.). 10. Perjogi szabályok A Ht. 116. §-ában szabályozott kivételtől eltekintve, a magyar bíróság csak magyar állampolgár házassági perében járhat el és azt, hogy a férj magyar állampolgár-e, a Pp. 10. §-a értelmében a perben eljáró bíróság hivatalból köteles vizsgálni (XIV. 105.). A személyi állapotot tárgyazó perek nem a keresetlevél benyújtása idején fennforgott, hanem az ítélet meghozatalakori állapot szerint bírálandók el (XV. 507.). Ha tehát az 1939:XIII. tc. életbelépése a bontóper folyamára esik, alkalmazni kell ennek a törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint az a magyar állampolgár, aki a magyar kormánytól kapott megbízás nélkül tíz esztendeig megszakítás nélkül külföldön tartózkodik, tíz év elteltével elveszti magyar állampolgárságát (XV. 507.). Azt hogy külföldi állampolgárságára tekintettel a fél házassági bontóperében, milyen jogszabályt kell alkalmazni, a jelen állapot szerint kell elbírálni (XVI. 322.). Azt az egyént, akiről Dalmáciának részben Horvátországhoz, részben Olaszországhoz csatolása folytán nem lehet megállapítani, hogy horvát vagy olasz állampolgár-e, ez alapon még nem