Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

186 — A liázasság felbontása — lehet olyan hontalannak tekinteni, akire nézve a Ht. 119. §-a alkalmazást találhatna (XVI. 322.). Ha a felperes születési helye időközben visszaesatoltatott Magyarországhoz, akkor az államhatalom változása következtében felperes állampolgársága kérdésében új határozatot kell hozni és ennek eredményéhez képest kell az ügy érdemében is dönteni (XV. 1001.). Ezt a szabályt alkalmazta a Kúria akkor is, amikor felperes születési helye a táblai ítélet után csatoltatott vissza Magyarországhoz (XV. 1001.). Megállapította a Kúria a magyar állampolgárságát annak az asszonynak, akinek a férje és a férjének az édesapja is Magyarország területén lévő községben született (C. III. 3145/1941.). Vélelmezte a Kúria annak az egyénnek magyar állampolgárságát, aki bemutatta apjának születési bizonyítványát, amely szerint az Pécsett született (C. III. 3746/1941.). Akinek az édesapja külföldi állampolgár volt, annak a magyar állampolgárságát nem lehet az 1879. évi L. tc. 19. §-a alapján vélelmezni, jóllehet ő maga Üjpesten született. Az ilyen egyén felesége férjhezmenetelével az 1879. évi L. tc. 20. §-a értelmében elveszti magyar állampolgárságát (XVI. 322.). A 9403/1930.1. M. rendelethez fűzött a) melléklet 2. pontjában kifejtettek szerint az 1879:1. tc. 19. §-ának 1. pontjában említett állampolgárság igazolásához ugyanis nem elégséges annak megállapítása, hogy a férj Magyarországon született, hanem vizsgálni kell azt is, hogy nincs-e a férj külföldi állampolgárságára utaló adat. Evégből szükség van a férj apjának születési anyakönyvi kivonatára (keresztlevelére) is, kivéve, ha a házassági anyakönyvi kivonat a férj atyjának a születési helyét is feltünteti (XVI. 212.). Nem találta a Kúria megfelelőnek az állampolgárság igazolására azt a trianoni záradékkal el nem látott illetőségi okiratot sem, amelyből csak az tűnt ki, hogy a férj Magyarországon született (XVI. 212.). Ilyenkor az apa születési bizonylatának bemutatása is szükséges (C. III. 1129/1942.). Az állampolgárság igazolása nem olyan kérdés, amely minden esetben, tehát szükségszerűen a közigazgatási hatóság döntését igényelné, különösen akkor, ha a közigazgatási hatóság ebben a kérdésben netán már döntött, vagy ettől eltekintve, a magyar állampolgárságát vitató peres fél olyan bizonyítékokat terjeszt elő, amelyből a vitatott állampolgárság fennállását a bíróság is minden kétséget kizáró módon megállapíthatja (XIV. 105.). A Kúriának a Pp. 234. §-ának második bekezdésére alapítottan az a kialakult gyakorlata, hogy ha a házassági perben az