Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

182 — A házasság felbontása *— a fél ezt a kérvényét szóban közvetlenül is előadta volna. Különösen áll ez abban az esetben, ha a másik fél ez ellen nem tiltakozott, miután a szóbeliségre vonatkozó szabályok megsértése nem tartozik azok közé az eljárási szabályok közé, amelyeket a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni (XVI. 146., 384.). De akkor sem lehet mellőzni ilyen esetben a bontó tények érdemi elbírálását, ha az ellenfél a kérvény szóbeli előadásának a hiánya miatt felszólalt, mert amint az már a 728. számú elvi határozatban kifejezésre is jutott, anyagi jogi jogszabályt tartalmaz a Ht. 100. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint az addig keresetbe vett okok alapján nem lehet többé a házasság felbontását szorgalmazni, ha az ágytól és asztaltól különélésre szabott idő letelte után a felperes, viszontkereset esetében pedig az alperes, a házasság felbontását nem kéri. Ebből következően már a Ht 100. §-ban megjelölt kérvény benyújtása a kereseti jog fenntartására irányuló olyan anyagi jogi hatású cselekmény, amely az ezt kifejező kérvény beadásával befejezetté válik. A kérvény tehát nem előkészítő irat, azért erre nézve a Pp. 219. és 249. §-ai alkalmazást nem találhatnak. Nem áll azonban ez a beadványban foglalt azokra az egyéb kérelmekre, amelyeket a házasfél a kérvényben, a Ht. 100. §-ában meghatározott nyilatkozaton kívül tett meg (XVI. 384.). Ha a kellő időben előterjesztett kérvényben a fél nem terjeszt ugyan kifejezett kérelmet elő a házasság felbontása iránt, hanem a helyhatósági bizonyítvány egyidejű becsatolása mellett azt adja elő, hogy a kitűzött határidő alatt nem állították helyre az életközösséget és azt kéri, hogy a bíróság az ügy tárgyalására tűzzön ki határnapot, — az ilyen tartalmú kérelmet a Ht. 100. §-ában körülírt követelményeknek megfelelő kérelemnek tekintette a Kúria, mert annak csak azt az értelmet lehetett tulajdonítani, hogy a fél a bontóper folytatását és annak eredményéhez képest a keresetében felhozott bontóokok alapján a házasság felbontását kéri (XV. 812.). A különélést elrendelő határozatot megelőzően benyújtott előkészítő iratban előterjesztett viszontkeresetet nem az előkészítő irat benyújtásának napján, hanem a szóbeli tárgyaláson történt előadásnak napján kell előterjesztettnek tekinteni, ha tehát ennek a szóbeli előterjesztése a különélést elrendelő végzés előtt nem történt meg, alperes a Ht. 100. §-ában megállapított háromhónapos határidő alatt nem volt köteles a viszontkeresetben érvényesített bontóokok fenntartásához a házasság felbontását kérelmezni, hanem ilyen kérelem nélkül is, a háromhónapos határidőn túl is, jogában volt a viszontkeresetet szóval előadni (C. III. 5877/1938.).