Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Megbocsátás — 173 férj idegenek előtt hangoztatja, hogy ő feleségének nem tud megbocsátani s nem is vonja vissza a bontópert (XIV. 88.). A jogi jelentőséggel bíró tények tekintetében a házassági jog keretében is általában áll az az általános magánjogi szabály, hogy azoknak erőt és érvényt tulajdonítani nem lehet, ha azok a szabad akaratelhatározás hiányának vagy az akaratelhatározás téves kialakulásának az eredményei. Ha tehát a feleség igazolni tudja, hogy férje őt azzal a megtévesztő ígérettel bírta rá a nemi érintkezésre, hogy az életközösséget vissza fogja állítani, másnap mégis a békéltető tárgyaláson megtagadta a férj a kibékülést, e megtévesztő magatartása folytán történt megbocsátásnak nincsen az a jelentősége, hogy a Ht. 77. § a) pontja alapján kibocsátott bírói felhívás hatályosságát megszüntesse (XV. 776.). A megbocsátás nem jogosítja fel a házasfelet hasonló vétkes cselekmény elkövetésére, sőt a megbocsátó házastársnak ebben megnyilvánuló jóindulata szükségképen maga után vonja a megbocsátás után elkövetett hasonló természetű vétkes cselekmények szigorúbb megítélését (XV. 51.). A megbocsátásból azonban nem következik szükségszerűen az is, hogy a megbocsátott körülménynek ne legyen befolyása a házastárs későbbi cselekményeire és így az ne jöhessen, mint olyan tényező figyelembe, amely a házastárs sérelmezett későbbi magatartásának egyik mozgatója volt (XVI. 492.). A házasság erkölcsi természetéből folyik, hogy a házastársak egymásnak kisebb, sőt súlyosabb sérelmeket is megbocsátani kötelesek akkor, ha a sértést elkövető házasfél őszinte megbánással és komoly békítési szándékkal közeledik megbántott házastársához (C. III. 2580/1940.). A megbocsátási kötelesség minden esetben fennáll akkor, ha a vétkes fél magatartása nem olyan súlyos természetű, hogy a házasélet folytatását a sértett félre nézve elviselhetetlenné tenné (XVI. 274.). Ennek elbírálásánál jelentőséggel bír a házastársak egyénisége, életszínvonala és társadalmi elhelyezkedése (XVI. 274.). Rendszerint csak a vétkesség súlyához mért közvetlen megbánással megkísérelt személyes közeledés alkalmas a házastárs bizalmának visszaszerzésére és azáltal a békülékenységi hajlandóság megnyerésére. Megbocsátást kizáró ok hiányában is, a kiengesztelésnek ez a módja előfeltétele a vétlen házasfél megbocsátási kötelezettségének (XV. 853.). A házastársak kölcsönös engedékenysége és megbocsátásra vonatkozó kötelessége a házastársak társadalmi helyzetéhez.