Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

166 — A házasság felbontása — az életközösség fennállása alatt járt át egy idegen férfi műhelyébe, ahol a műhely melletti fülkébe hosszabb időre visszavonultak és nemileg is érintkeztek (XIV. 477.) Feldúltnak tekintette a Kúria az idegen nőkkel szerelmi viszonyt folytató különélő férjre a házasságot, amikor az együttélés a feleség hűtlensége miatt szakadt meg, aki a férje visszahívását elutasította, ágyassági viszonyt folytatott s kijelentette, hogy nem akar a férjével élni, hagyjon neki és ágyastársának békét, szebben és jobban megélnek azok, akik nincsenek megesküdve (XIII. 395.). Feldúltnak tekintette a feleségre nézve a Kúria a házasságot, amikor a férj az azelőtt közösen bírt lakásukat egy barátjának, aki neki hitelezője volt, arra a célra bocsátotta rendelkezésére, hogy ott prostituált nőkkel érintkezzék. A Kúria megállapítása szerint a férjnek inkább kellett volna a vagyoni hátrányt vállalni és barátja kérését megtagadni, minthogy véglegesen elrontsa a további együttélés lehetőségét, mert azzal tisztában kellett lennie, hogy egy tisztességes asszonytól nem lehet kívánni, hogy visszatérjen az ekként beszennyezett családi otthonba (C. III. 1827/1941.). Mellőzte a Kúria a feldúltság megállapítását, amikor az egyszerű társadalmi osztályhoz tartozó férj egy ízben veszekedés közben tettleg bántalmazta feleségét afeletti jogos felháborodásában, hogy az a kukoricatermés egy részét eladogatta és annak árát részben a maga, részben férjhezment leánya ruházatára, részben pedig bor és rum vásárlására fordította, amit azután egyedül fogyasztott el (C. III. 5253/1939.). Figyelembe vette a Kúria a feldúltság megállapításánál a bontóokot érvényesítő házastárs hiányos erkölcsi felfogását és nem tekintette feldúltnak a házasságot, amikor a férj a felesége vőlegényeként szereplő egyénnel a különélő feleség lakásában egy asztalhoz leült és a helyzetet láthatóan kedélyesen fogta fel, harmadik személy részéről hozzáintézett arra a kérésre pedig, hogy vegye vissza a feleségét, azt válaszolta, hogy vegye el őt a vőlegénye (C. III. 1204/1941.). Nem találta a Kúria a megállapított bontóokok alapján feldúltnak a házasságot azzal a házastárssal szemben, aki a közszerzemény kezelésére vonatkozó s az őt kétségtelenül megillető jogát merevül érvényesítette házastársával szemben annak dacára, hogy láthatta, miszerint házastársa a közszerzeményi vagyon kezeléséből való kirekesztését sérelmesnek tartja, ami azután a családi egyetértés fokozatos megbomlására vezetett (XVI. 128.).