Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Bontóokok elenyészése — 167 5. Bontóokok elenyészése a) Beleegyezés a vétkes cselekménybe. Kölcsönös bontóokok Aki a házastárásának vétkes cselekményébe beleegyezett, vagy abban részes volt, a házasság felbontását ez alapon nem kérheti (XV. 793., C. III. 1988/1941.). Megállapította a Kúria az életközösség visszaállításának elmulasztásában való részességet a feleség terhére, amikor a megegyezés szerint a férj volt ugyan köteles a feleségéért értemenni, de a férj kétszeri megjelenése is sikertelen maradt azért, mert nem találta otthon feleségét, aki ennek dacára nem tartotta szükségesnek, hogy értesítse férjét, mikor találja őt otthon s így az életközösség helyreállítása elmaradt (XVI. 145.). Nem minősítette a Kúria adott esetben az életközösség megszakításába való beleegyezésnek a házastársnak azt a magatartását, hogy a házastársa elköltözésénél közreműködött (XV. 793.). A jogtalan különélés, mint folytatólagos magatartás alkalmas lehet fennálló bontóok megállapítására, de csak abban az esetben, ha az együttélésre irányuló őszinte és komoly akarat az elhagyott háztartásban megvan. Ha ellenben együttélni az elhagyott házastárs sem akar, úgy a különélést bontóokul sikeresen nem érvényesítheti, — mert az — mint amely saját akaratának is megfelel —, reá nézve jogsérelmet nem jelent. Lényegileg tehát a Ht. 81. §-ának első bekezdésében érintett beleegyezés forog fenn (XV. 9., 365., 811.). Emiatt nem tekintette a házastárs különélését bontóoknak a Kúria, amikor e bontóokot érvényesítő házastárs már a perindítás előtt kijelentette, hogy nem békül ki, nem akar házastársával többet együttélni s ugyanezt jelentette ki a perbeli személyes meghallgatásánál is (XV. 9.), vagy amikor a különélést bontóokul érvényesítő házastárs korábban egy lépést sem tett az életközösség helyreállítására, sőt ő volt az, aki felesége közeledését visszautasította (XV. 365.), vagy amikor a különélést bontóokul érvényesítő férj már tíz év óta különél s több év óta benső viszonyt folytat egy idegen nővel (XV. 811.). Nem tekintette a Kúria a feleség részegeskedésébe való beleegyezésnek, vagy ebben való részességnek a férj azon magatartását, hogy feleségét vendéglőbe vitte, korcsmai tartozását kifizette, hogy a feleség az ő tudtával szokott hozzá az italhoz s hogy elmulasztotta, hogy feleségét viselkedésének megváltoztatására reábírja, mert a Kúria álláspontja szerint a férj nem gondolhatta s nem láthatta előre, hogy felesége szeszfogyasztásának olyan súlyos következményei lesznek, hogy egymagában