Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

162 — A házasság felbontása — nek védelmére nem kelt. Ha férj megélhetése okából függő helyzetben volt is a szüleitől, a házasság erkölcsi tartalma alapján elvárható volt, hogy a betegségéből lábbadozó felesége megsértését az atyjánál legalábbis kifogásolja (XVI. 582.). Az anyagi jog értelmében a férj a feleségnek a házasság megkötése folytán az ő háztartásába jutott kiskorú és keresetképtelen gyermekét köteles a háztartásában tartani, s annak eltávolítását csak akkor követelheti, ha vele szemben elkövetett súlyos okot bizonyít. Az a nem bizonyított állítás, hogy a mostohagyermek zavarta meg a békés házaséletet, még nem ad okot a férjnek arra, hogy házastársától a gyermek eltávolítását követelje s hogy e kívánságának megtagadását bontóokként érvényesítse (XV. 528.). r) Vallásváltoztatás Az 1895:XLIII. tc. 5. §-a értelmében valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad. A vallás megváltoztatása tehát egyénileg jogos cselekmény, de a házastárssal szemben mégis jogellenes lehet akkor, ha reá nézve súlyos erkölcsi vagy anyagi sérelmet jelent. Ebben az esetben a Ht. 80. §-ának a) pontja alá eső bontóok megállapítására is alkalmas, ha a más vallásra történt áttéréssel a felek házassági viszonyán helyrehozhatatlan csorba esett (XIV. 835.). Ha azonban a házastársak egyházi házasságot nem kötöttek s közöttük a házasság megkötésekor a vallás kérdése fel sem merült, ha a férj elhagyta feleségét és már tíz év óta nem törődik vele, tartásdíjat sem fizet neki és nem is érdeklődik utána, akkor azt a tényt, hogy felesége az izraelita vallásról a római katolikus vallásra tért át, a Kúria nem találta olyannak, hogy ez meggyöngíthette volna a férjben a hitvestársi vonzalomnak és ragaszkodásnak már évek óta elhidegült érzelmeit. A Kúria állásfoglalása szerint a vallásváltoztatás komoly erkölcsi sérelem csak a hithű és meggyőződésből vallásos házastárssal szemben lehet (XIV. 835.). s) Iszákosság Az iszákosság a szeszesitaloknak állandó és mértéktelen fogyasztását jelenti. A rendszeres borfagyosztás nem azonosítható az iszákossággal. Bort különösen bortermelő vidéken általában isznak (XIV. 603.). Az állandó bírói gyakorlat értelmében az iszákosság a Ht. 80. § a) pontja alá eső bontóoknak csak akkor minősíthető, ha a házasfél ezzel családját vagyoni romlás veszélyének teszi ki, vagy ha az botrányos életmódban nyilvánul, vagy oly mérték-