Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Iszákosság — 163 ben állandósul, hogy annak folytán a házasélet folytatása a má­sik félre nézve, életviszonyainál fogva, teljesen elviselhetetlenné válik (XIV. 900., C. III. 2406/1939.). Bár az iszákosság mindig házastársi kötelességsértés, súlyos­nak, s mint ilyen, bontóoknak csak akkor minősíthető, ha annak folytán a házasfelek viselkedése a családi körben tűrhetetlenné válik, vagy ha megbotránkoztatóan nyilvánul meg, avagy ha a család vagyoni érdekét komolyan veszélyezteti (XIV. 603.). E jogszabály alkalmazásában súly esik arra, hogy az iszá­kos házasfél milyen időközökben, milyen alkalmakkor, ünnepkor, vagy más kiemelkedőbb napon és milyen mértékben mutatko­zott italosnak és hogy a másik házasfél több felmerült eset után is folytatta-e az együttélést s hogy a legutolsó eset súlyosabb volt-e az előzőknél, amelyeket a házasfél nem talált kibírhatat­lannak (XIV. 900.). Bontóokot állapított meg a Kúria a feleséggel szemben, aki a házassági együttélés utolsó négy évében állandó részeges, iszá­kos életmódot folytatott, a piacon is részegen jelent meg, akit onnan botrányokozásért el is távolítottak, aki iszákossága miatt a háztartás vezetését is elhanyagolta és öt serdületlen gyermeké­nek erkölcsi s testi épségét is veszélyeztette, mert felettük a kellő felügyeletet iszákossága miatt gyakorolni nem tudta és aki iszá­kossága miatt házának terheit törleszteni nem tudván, kényte­len volt azt eladni. Nem vette figyelembe a Kúria ebben az eset­ben az alacsony társadalmi állást sem, mert e társadalmi osztály tagjai is kötelesek józan és munkás életet folytatni; nem vette figyelembe a Kúria azt sem, hogy a per folyama alatt nevezett az iszákossággal felhagyott (C. III. 2406/1939.). Azt a kérdést, vájjon a házastárs beigazolt részegeskedése olyan-e, amely a házasság felbontását az anyagi jog értelmében kellően megalapozza, a bíróság hivatott a per adatai alapján eldönteni. Ha tehát az orvosszakértői szemle és vélemény arra az eredményre vezetne is, hogy az alperes szervezetében olj'an jelenségek észlelhetők, amelyek az alkoholizmus kísérő körülmé­nyei szoktak lenni, ez a házasság felbontására csak akkor ve­zethetne, ha emellett bizonyítatnék az is, hogy az a család vagyoni romlására vezet, vagy botrányos magaviseletben nyil­vánult meg, avagy akként állandósult, hogy az ebből eredő tűr­hetetlen magatartás teszi a házasélet folytatását elviselhetet­lenné (C. III. 4038/1940.). Elutasította tehát a Kúria szakértők meghallgatása iránti indítvány elutasítása miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmet, amikor nem volt perbeli adat arra, hogy az iszákosság a család vagyoni romlására vezetett, botrányos volt, vagy elviselhetetlenné tette a házaséletet (C. III. 4038/1940.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom