Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Szóbeli sértések — 147 szóbeli sértés is szükségszerűleg a feltétlen bontóokokkal arányban álló súllyal kell, hogy bírjon, különben a Ht. 80. § a) pontjában meghatározott bontóokot tárgyilag nem valósíthatja meg ((XV. 254.). Mivel nézeteltérések, viták és veszekedések a családi életben mindenütt előfordulnak, de azoknak indító oka legtöbbször nem a hiányos erkölcsi felfogásban, hanem a mindennapi élet gondjából, bajából eredő idegességben és ingerültségben rejlik, ezért nem lehet azoknak túlzott jelentőséget tulajdonítani mindaddig, amíg megnyilvánulásukban a családi élet erkölcsi színvonalát le nem süllyesztik és állandósulásukkal a tűrhetőség határát át nem lépik (C. III. 2016/1940.). Az egyszerű szóbeli sértés, a durva hang és káromkodás — különösen, ha rendszeresen fordulnak elő és azokban az alacsony erkölcsi felfogás, a házastárs iránti gyűlölet vagy tiszteletlenség jut kifejezésre —, már magukbanvéve is alkalmasak lehetnek a Ht. 80. § a) pontja alá eső bontóok megállapítására, ha a megbántott házastárs azokra okot nem adott s a családi életben tanúsított viselkedése egyébként sem eshetik komoly kifogás alá, általában, ha a maga részéről a házastársáénál különb, emelkedettebb erkölcsi felfogásról tett bizonyságot (XIV. 519.). Ahol ellenben az alantas kifejezések használata, a durva hang és káromkodás kölcsönös, ahol a családi érintkezésnek ez — úgyszólván — a megszokott módja, ott az ily egyszerű szóbeli sérelmeket joggal a házastársak egyike sem panaszolhatja súlyos házastársi kötelességsértésként (XIII. 864., XIV. 519.). Annak a félnek, aki a szóbeli sértésekre bontóokul hivatkozik, nemcsak a sértés megtörténtét kell bizonyítania, hanem azokat a körülményeket is, amelyek a bíróságnak módot nyújtanak arra, hogy a sértések súlyosságát megítélhessék. Felperesnek tehát meg kell világítania a felek életkörülményeit és tisztáznia kell azt is, hogy mi volt a sérelmezett cselekmények közvetlen oka, milyen volt a felek egyénisége és ki kell mutatnia, hogy saját magatartásának a házastárs sértéseinek előidézésében része nem volt. Erre különösen akkor van szükség, ha a házastárs ismeretlen tartózkodású és őt ügygondnok képviseli a perben, aki a képviselttől személyes felvilágosítást nem szerezhet (XV. 345.). A házasfél jogellenes és a házastársi hűséget sértő viselkedése miatt nem tekintette súlyos házastársi kötelességsértésnek a Kúria, hogy a felesége őt szidalmazta, levelében sértegette és a bontóper tárgyalásán megtámadta (XIII. 900.). A férj hűtlensége, durva magaviselete és tettlegessége miatt 10*