Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

146 — A házasság felbontása — sem, hogy ha a feleség mindkét karján megmaradtak a megragadás nyomai (XV. 871.). A tettlegesség kísérlete is lehet bontóok, mert ez is a feleség meg nem becsülésének jele (XV. 232.). Jogszabály, hogy a férjnek nincsen fegyelmi joga felesége felett s így az a testi bántalmazást eltűrni nem tartozik (C. III. 5937/1939., C. III. 5439/1941.). A súlyos tettlegességet még abban az esetben sem lehet a férjjel szemben menthetőnek tekinteni, ha a feleség előzően bántalmazta volna a férjet (C. III. 2016/1940.). Az egyszerű és alacsony társadalmi osztályhoz tartozó egyének között sem engedhető meg, hogy a férj tettleg bántalmazza feleségét, az tehát ehhez a társadalmi osztályhoz tartozó házastársak között is a Ht. 80. § a) pontjában írt szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés (C. III. 5253/1939.). Mégis, amikor a földműves férj jogosan gyanúsította meg feleségét azzal, hogy az esedékes adók kifizetéséhez szükséges pénz jelentős részét eltulajdonította s amikor már előzően is többször megtörtént, hogy a feleség a közös vagyon egy részét jogosulatlanul elvonta, a férjnek efelett! haragjában elkövetett tettlegességének a Kúria nem tulajdonított olyan jelentőséget, hogy azt a felek megélhetésére és családi viszonyaira még súlyosabb, esetleg vagyoni romlásra is vezető következményekkel járó felbontás kimondására alapul elfogadhatta volna (XIV. 944.). Nem tekintette bontóoknak a Kúria a 36 év óta együtt élő házasfelek között veszekedés közben a férj által használt azt a fenyegetést, hogy agyonüti feleségét. Adott esetben azt állapította meg a Kúria, hogy a fenyegetés csak feltételes volt és a férjet nem vezette bántalmazási szándék, a veszekedésre pedig a feleség adott okot (XVI. 404.). i) Szóbeli sértések Az egyszerű szóbeli sérelmek különösen, ha azok mások előtt és oly mértékben jelentkeznek, hogy már a házastárs létérdekeit veszélyeztetik, — kétségtelenül alkalmasak bontóok megállapítására, nem lehet azonban az ily cselekményeket súlyos házastársi kötelességsértésnek minősíteni akkor, ha abban nem az alacsony erkölcsi felfogás, a bosszúvágy és ártási szándék, szóval a házastárs ellen irányuló rosszindulat, hanem csak a másik házasfél vétkes cselekményeiből eredő felháborodás és elkeseredés ismerhető fel (XIV. 46.). A szóbeli sértések — általában a felek lelki élete — a kifejezések használatának körülményei szerint vizsgálandók, mert a