Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Gyógykezeltetés — 135 nem teljesíti a házassági tartozást, ebből a másik fél magára nézve sérelmes helyzetet nem panaszolhat (C. III. 2498/1940.). A házassági tartozás nem teljesítése tehát csak akkor minő­síthető bontóoknak, ha ezt a kötelességét bármelyik házasfél vét­kesen szegi meg. A házassági tartozás teljesítésének menthető elmaradása esetén bontóok fennforgását megállapítani nem lehet (C. III. 4862/1940.). Nem minősítette bontóoknak a házassági tartozás elmulasztá­sát a Kúria a férj részéről, amikor őt feleségének a hitvesi hűség tekintetében alapos kételyt támasztó magatartása miatt lelki okok gátolták (C. III. 4862/1940.). Kétségtelen, hogy a nő szemérmes tartózkodásával szemben a férj kötelessége, hogy a nőt aktív magatartásával magáévá tegye, mégsem állapított meg bontóokot a Kúria a fiatal férjjel szemben, aki még más nővel nem érintkezett és akit csak tapasz­talatlansága, szeméremérzete és hitvese iránt érzett szeretete tartott vissza attól, hogy a kérlelésen túlmenően erőszakkal tegye magáévá feleségét (C. III. 1114/1940.). A házassági tartozás megtagadása folytatólagos magatartás ugyan, de mint külön bontóok csak az életközösség megszakadá­sáig terjed. Azon túl beolvad a különélésbe, amely úgyszólván valamennyi házastársi kötelesség megtagadását jelenti. Ha tehát az életközösséget a házassági tartozást megtagadó fél szakítja meg, akkor a házassági tartozás megtagadása a Ht. 82. § alá esik, mert azt a másik fél az életközösség folytatásával elnézte (XIII. 818.). b) Gyógykezeltetés Kétségtelen, hogy a házasság lényeges tartalmát alkotja a nemi élet és hogy a házastársnak kötelességében áll az ezt gátló testi hibát gyógyíttatni és azt orvosi műtét útján is kiküszöböl­tetni, ha a műtét nem életveszélyes. (XIV. 438.). A házastársaknak az a kötelessége, hogy egymást betegsé­gükben is kölcsönösen ápolni és támogatni tartoznak, nem zárja ki, hogy a házastárs a házasfelének zárt intézetbe való elhelyezé­sét szorgalmazza, ha házasfelének a magaviseletében oly jelensé­gek mutatkoznak, amelyekből elmebajra lehet következtetni és ebből folyóan a maga vagy hozzátartozói egészségét vagy érdekét súlyosan veszélyeztetettnek látja. Ilyen jelenségek hiányában azonban a házastárs személyi szabadságának szükség nélkül, sőt a tőle való szabadulás céljából jogellenes módon való korláto­zása súlyos kötelességszegésnek minősülhet (C. III. 4131/1939.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom