Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Visszahívás a vétkes fél által — 129 A Ht. 77. §-ának a) pontjára alapított perben annak semmi jelentősége nincsen, hogy a visszahívó fél az életközösség helyreállítására kötelező végzés átvétele után tesz kísérletet a békítésre. A törvényben előírt hat hónapos határidőnek ugyanis a bírói visszahívásra irányuló kérelem beadása előtt kell eltelni (C. III. 2553/1939., C. III. 6076/1939.). A kiengesztelésnek csak akkor van hatálya, ha nem alkalmatlan időben történt. Amikor a férj kilökte feleségét a közös lakásból és ingóságait kidobálta, az ezt követő harmadik napon megkísérelt kibékítést s e célból a feleségének a községi elöljárósághoz történt meghivatását a Kúria alkalmatlan időben tett békítési kísérletnek minősítette, amely a 406. számú elvi határozatban megkövetelt előfeltételt nem valósíthatja meg. E jogszabály folytán a hűtlen elhagyás címén megindított bontóper folyama alatt tett békítési kísérletnek sincs a 406. számú elvi határozatban meghatározott joghatálya (XV. 149.). Az állandó bírói gyakorlat szerint az előbbi bontóper folyamatban léte alatt tett békítő közeledéseket nem lehet figyelembe venni, mert azok ellentétben vannak a házasság felbontására irányuló bontóper céljával. Így e lépéseket komoly és őszinte békítő közeledésnek minősíteni nem lehet (XVI. 169.). A társadalom minden rétegében kötelező szabály, hogy a sértő fél a sértett javára elégtétel adásra köteles (C. III. 5464— 1941.). Rendszerint csak a vétkesség súlyához mért közvetlen megbánással megkísérelt személyes közeledés alkalmas a házastárs bizalmának visszaszerzésére és azáltal a békülékenységi hajlandóság megnyerésére (XV. 853.). Annak elbírálásánál, hogy a visszahívás és békítés komolynak tekinthető-e és megfelelő volt-e, nemcsak a külsőségek veendők figyelembe, hanem az elkövetett sértés súlyossága és a felek életviszonyai is (C. III. 997/1940.). Egyszerű embereknél, amikor a férj egy teljes évig élt külön, mert érvénytelenségi pert indított felesége ellen s amikor a férj az érvénytelenítési per alaptalanságáról meggyőződve, a pert abbahagyta, elegendőnek találta a Kúria a békítésre annak komoly kijelentését, hogy felejtsék el a történteket, éljenek újból együtt. Figyelemmel volt itt a Kúria arra is, hogy maga az elhagyott házastárs is elegendőnek találta a békítésnek ezt a módját, mert nem tagadta meg a visszatérést, csak feltételhez kötötte azt (XV. 939.). Nem tekintette békítő közeledésnek a Kúria a vétkes félnek azt a magatartását, hogy személyesen akarta ingóit a közös Q Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár.