Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

130 — A házasság felbontása — lakásból elhozni, de nem találkozhatott házastársával, mert bezárták előtte a kaput (XV. 853.). A házasság benső természetének az a békítő eljárás felel meg, amelyet a házasfél személyesen teljesít (C. III. 3144/1941.). Két tanú előttemezésével ellátott és ajánlottan feladott visszahívó levél nem tekinthető komoly békítő kísérletnek (C. III. 3894/1940.). Egyébként nincsen oly bírói gyakorlat, hogy a nem személyesen, hanem levélileg és nem négyszemközt, hanem tanuk előtt történt visszahívásnak joghatálya ne lehessen (C. III. 1155/1939.). A Kúria nem osztja azt az álláspontot, hogy az egyházi és községi elöljáróság előtt megkísérelt békítési mód és közeledés egyáltalán nem felelne meg a 406. számú elvi határozatnak, mert a hatóság előtti békülési kísérlet őszinteségét nem lehet kétségbe vonni pusztán azon az alapon, hogy az nem magánúton történt. Vizsgálandó tehát ilyen esetben is, hogy a felperes eme közlekedésében megvolt-e az őszinteség (XIII. 984.). f) Visszahívás megegyezéses különélés esetén Az együttélés megszüntetésére való kölcsönös megállapodás folytán, a 726. számú elvi határozatban kifejtettek értelmében, mind a két fél különélése ellenkezik a házasság erkölcsi tartalmával és céljaival és azt bármelyik fél jogosítva van megszüntetni azáltal, hogy a házasfelével közli, hogy az életközösséget visszaállítani kívánja. Ha azután a közléstől hat hó eredménytelenül eltelt s a felszólított házasfél jogos indok nélkül nem akarja az együttélést helyreállítani, úgy a közlő házasfél a Ht. 77. § a) pontja alapján joghatályosan kérheti a házastársa bírói felhívását az életközösség helyreállítására s ennek eredménytelensége esetén joga van a házasság felbontását kérni (XVI. 27.). A kölcsönös megegyezés folytán előállott különélésnek megszüntetését a házastársak bármelyike és pedig minden előzetes békülékeny közeledés nélkül egyszerű, de őszinte és komoly felhívás útján bármikor követelheti s vétkessé válik a különélésben az a fél, aki az ily felhívásra az életközösséget indokolatlanul helyre nem állítja (XV. 231., C. III. 1988/1941.). Nem elegendő csak annak a közlése, hogy a házastárs vonzódását fejezi ki a másik házastárs iránt, kifejezetten fel kell hívnia őt az életközösség helyreállítására (XVI. 27.). Olyankor sincs szükség a 406. számú elvi határozatban megszabott békítési eljárásra, ha a felek egy meghatározott helyen