Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Az életközösség és elhagyás fogalma — 119 anyja szobájába költözött, nem a feleség, hanem a férj tekintendő elhagyó félnek (XIV. 437.). Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a házasfelek különélését nemcsak akkor lehet megállapítani, ha a házastársak egyike a közös lakást elhagyta, hanem akkor is, ha a házasfelek egy lakásban laknak ugyan, de oly tények nyernek bizonyítást, amelyekből arra lehet alaposan következtetni, hogy közöttük az ágytól és asztaltól való különélés valóban bekövetkezett. Ilyenkor az arra hivatkozó félnek kell bizonyítani, hogy a házastársak között a házasság jogi természetéből folyó minden érintkezés megszűnt (XIV. 518.). A fentieknek megfelelően nem tekintette életközösségnek a Kúria azt az állapotot, amikor a házastársak közös hálószobában egymás mellett felállított ágyban aludtak ugyan s egyik lakásból a másikba közösen költözködtek át, de már hosszabb idő óta nem éltek nemi életet s nem is étkeztek közös asztalnál (XIV. 4.), sem azt az állapotot, amikor a feleség kórházban léte alatt a férj bontókeresetet adott be s azután a feleség a kórházból a közös lakásba tért vissza, ahol a házastársak egy hónapon át az egymásmellé helyezett ágyakban háltak, de nem érintkeztek egymással nemileg, nem is étkeztek együtt s a férj nem is vonta vissza a bontókeresetet (XIV. 64.). Nem tekintette életközösségnek a Kúria azt az állapotot sem, amikor a házastársak egy szobában aludtak ugyan, együtt mentek kávéházba, színházba, de nem étkeztek együtt, nem beszéltek egymással, nemi érintkezés nem volt köztük s az együttalvás csak annak a kényszerhelyzetnek volt a következménye, hogy csak azt az egy szobát tudták fűteni. Ebben az esetben a Kúria az életközösség megszakadásának időpontját arra a napra vette, amely naptól kezdve a házastársak nem étkeztek együtt, nem beszéltek egymással (XIV. 518.). Az eltávozás csak akkor jelenti a házassági életközösség megbontását, ha a házasság megszakításának célzatával történik s nem például azért, mert a közös lakásról távozó férj idényfoglalkozásának gyakorlása végett megy el (C. III. 1036/1940.). Az egyik házasfélnek a másik fél hozzájárulásával történt ideiglenes eltávozása csak az együttlakást szünteti meg, de nem jelenti az életközösség megszakítását, ami a Kúria megállapítása szerint adott esetben nem a távozó házasfél elutazásával, hanem a kölcsönös levelezések jóval később történt megszakításával következett be (C. III. 5192/1939.). Az életközösség megszakítását jelenti a feleségnek az a ténye, hogy férjének ruháit a közös lakásból férje hivatalába küldi