Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Házasságtörés. Elhagyás — 115 lalást saját szüleinek eladósodott telkén kívánta végezni, a feleség tehát jogosan aggodalmaskodott a pénz befektetésénél (C. III. 745/1940.). Az alapos büntető feljelentés is lehet házastársi kötelességsértés, ha arra elkerülhetetlen szükség nincsen (C. III. 1283— 1940. ). Viszont jogellenes magatartás esetén is csak akkor lehet szó ebből folyóan súlyos házastársi kötelességsértésről, ha a cselekmény a másik házastársnak jelentékeny kárt okoz, vagy azt anyagi romlásba dönti (C. III. 783/1939.). A jogosulatlanság tudatának hiánya is okul szolgálhat arra, hogy a cselekmény ne tekintessék súlyos házastársi kötelességsértésnek. Amikor a két kiskorú gyermekével távozó feleség a megengedett mértéket meghaladó mennyiségben vitte magával a berendezési, háztartási ingókat és élelmiszereket, a Kúria ezt azért nem tekintette bontóoknak, mert a feleség, mint jogban járatlan egyén, abban a tudatban lehetett, hogy az elvitt bútorokra és felszerelési tárgyakra az életközösség megszakításával kapcsolatosan közszerzeményi jogát gyakorolhatja, eszerint az említett tárgyaknak az elvitelénél nyilván hiányzott nála a jogtalanság tudata és a megkárosításra irányuló szándék (XV. 32.). 2. Házasságtörés A Ht. 77. §-ban szabályozott házasságtörés mint bontóok, a bírói gyakorlat szerint csak akkor nyerhet megállapítást, ha a házasságtörés a felek együttélésének ideje alatt követtetett el és a házassági életközösség megszüntetésére a panaszolt házasságtörés szolgált közvetlen okul (C. III. 5383/1939., C. III. 1279— 1941. ). 3. Elhagyás a) Általános határozatok A Ht. 77. §-a a házasság felbontásának a feltétlen (abszolút) okát állapítja meg. Ez az anyagjogi szabály tehát szigorúan magyarázandó (jus strictum) s így a méltányossági okokat, illetve azok figyelembevételét el nem tűri. Eme jogszabály helyes alkalmazása feltétlenül megkívánja az alapul fekvő tények szigorú vizsgálatát (C. III. 5375/1940.). A Ht. 77. §-a alkalmazásának első követelménye a házassági életközösség jogos ok nélküli megszakítása, tehát az ebben és a különélésben való vétkesség (C. III. 5375/1940.). 8*