Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A házasság érvénytelenítése — 107 mikor szerzett tudomást arról, hogy azok már a házasságkötés előtt is fennállottak. Amikor a fél ezt megtudta, akkor ismerhette csak fel azt, hogy házastársa ennek elhallgatásával őt tudatosan megtévesztette (XIV. 354.). A megtévesztés felismerését a fél kétségtelenül kifejezésre juttatja azáltal, ha azt a korábbi bontóperben bontóokul érvényesíti. Nem fogadta el a Kúria azt a kifogást, hogy a bontóperben a fél a kérdéses tényt csak hallomás alapján érvényesítette s erről biztos tudomást csak az érvénytelenítési kereset beadását közvetlenül megelőző időben szerzett (XIV. 128.). A Pp. 188. §-a és a 677. §-a egyaránt azt a korlátot állítja fel, hogy új ok csak az elsőbíróság előtt érvényesíthető, ellenben a fellebviteli eljárásban nem. Perjogi okokból sem lehet tehát a Ht. 55. § alapján megtámadási okként érvényesített gyengeelméjűséget a felülvizsgálati eljárás során a Ht. 54. § b) pontja alapján is érvényesíteni. Ez új kereseti ok lenne, mert más keresetnek tekintendő a tévedésre alapított kereset és másnak a megtévesztésre alapított (XV. 426.). A Pp. 642. §-a értelmében a házasságot megtámadó kereset de csak az elsőbíróság előtti eljárásban (XV. 426.). A Pp. 642. §-a értelmében a házasságot megtámadó kereset tehát bontókeresettel is összekapcsolható. A házasfél által ugyanazon keresetben előterjesztett ilyen keresetek rendszerint együttesen tárgyalandók, de természetszerűleg nincsen semmi perrendi akadálya annak, hogy a bíróság azok elkülönített tárgyalását elrendelje. A házassági jog rendszeréből azonban önként folyik, hogy bármelyik esetben elsősorban a megtámadási per bírálandó el és a bíróság a megtámadási per jogerős befejezése előtt a bontóperben ítéletet nem hozhat. Nem találta alaposnak a Kúria a fenti jogi álláspont ellen felhozott azt a panaszt, hogy az elkülönített tárgyalásból jogsérelem hárult a félre, mert a bontóok megalapozására felhozott tények megállapítása esetén a bíróság ezekből a megtámadás alapjául felhozott tények valóságára is okszerű következtetést vonhatott volna. A Kúria ezt a panaszt adott esetben azért találta alaptalannak, mert a fél nem jelölte meg közelebbről a bontóper keresetéből meríthető azokat a tényeket vagy körülményeket, amelyek az említett irányú következtetés levonására alkalmasak, de ebben a tekintetben a megtámadási perben bizonyítási indítványt sem tett, keresetében a bontás megalapozására felhozott tényeknek pedig egyike sem olyan természetű, amely okszerű következtetést engedne arra, hogy a házasságkötésnél a felperessel szemben az általa állított kényszer, vagy megtévesztés valóban érvényesült volna (C. III. 4486/1940.).