Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

106 — A házasság érvénytelenítése — Az egynejűség elvén nyugvó házasság rendszerében a nő házasság előtti nemi érintetlensége is a nő erkölcsi épségének egyik lényeges eleme. Ennek az erkölcsi épségnek a hiányát a házasságkötés előtt történt nemi érintkezés eredményeként beállott szülés a társadalom előtt oly nyilvánvalóan bizonyitja, amely a leendő házastárs vonzalmának, — belső odaadásának lehetőségét rendszerint kizárja, hacsak az eset körülményei az ellenkezőre nem mutatnak (XIV. 128.). Más kérdés azonban az, hogy a házastárs erkölcsi fogyatkozásának tudata gyakorol-e, vagy gyakorolt-e és milyen mértékű befolyást a másik fél házasságkötési akaratára. A m. kir. Kúria felfogása szerint ugyanis ezt a kérdést kizárólag a felek lelki tulajdonsága és erkölcsi érzülete dönti el. A földműves házastársak között, akik házasságkötés előtt ágyasságban éltek s akik közül a férj feleségének arra a közlésére, hogy egy korábbi viszonyából törvénytelen leánygyermeke van, azt mondta, hogy nem baj, ha ez az egy gyermeked van, ezt még megengedem — a Kúria azt állapította meg, hogy a férj erkölcsi érzülete nem áll oly fejlett színvonalon, hogy megtámadhatná a házasságot amiatt, hogy később kiderült, hogy feleségének nem ez az egy, hanem két törvénytelen gyermeke van (XVI. 47.). Nem támadható meg a házasság, ha a házastárs a megtámadási ok tudomásra jutása (Ht. 57. §) után a házasságot helybenhagyja (XV. 486.). A Ht. 65. § második bekezdésében foglalt jogszabály, hogy: az eset körülményei szerint kell megítélni, hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e? (XV. 486.). A gyakorlatban ismételten felmerült esetekben a bíróság nem minősítette a házasság helybenhagyásának a férj ama magatartást, hogy a megtámadási ok megismerése után kíméletből, gyengédségből nem azonnal szakította meg a házassági életközösséget (XV. 486.). Nem állapított meg helybenhagyást egyedül abból a magatartásból, hogy a férj a kórházban fekvő feleségét meglátogatta és csókkal üdvözölte. Ellenben megállapította a helybenhagyást, amikor a kórházi látogatások hónapokig tartottak s ezen felül a férj olyan tartalmú leveleket is írt feleségének, amelyek a jövendő együttélésre tartalmaztak bíztatásokat (XV. 486.). Megtévesztés esetében a keresetindításra megszabott egyéves határidő a Ht. 57. §-ának c) pontja értelmében attól a naptól számítandó, amely napon a házastárs a megtévesztést felismerte. Ebből a szempontból nem az az időpont az irányadó, hogy a házastárs mikor szerzett tudomást a másik fél személyi tulajdonságaiban mutatkozó rendellenességekről, — hanem az, hogy