Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Szerzői jog. — 89 kevesebb összegű díjat küld be, a Szövetkezet pedig négy hónapon át nem közli vele, hogy nagyobb díjra tart számot — a vendéglős olybá tekintendő, mint aki a védett zeneművek előadási jogát megszerezte. (C. I. 5134.—1938.) Szerzői jogbitorlás esetén, ha a szándékosság, vagy gondatlanság megállapítható, meg kell téríteni az okozott vagyoni kárt és a nem vagyoni kárért is megfelelő elégtételt kell adni. (XI. 326., 1029., XII. 543., 564., XIII. 544; C. I. 1205—1936.) Helye van ilyen esetben a bitorló ellen pénzbüntetés alkalmazásának. (XII. 983.) Ha a szándékosság, vagy gondatlanság nem állapítható meg, a bitorló csak saját gazdagodása erejéig felelős. (C. I. 1205—1936,, 3613—1937.) A P. H. T-ba 941. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzői jog bitorlása esetén a bitorló a gazdagodás összegét szándékosság és gondatlanság hiányában akkor is kiadni tartozik, ha a sértettnek kára nincs is. Megállapította a Kúria szerzői jogbitorlás esetén a gondatlanságot abból, hogy a bitorló hivatásos szakmabeli kereskedő volt s így kellő gondosság mellett tudnia kellett arról a közismert korábbi porcellánfigüráról, melynek jogosulatlan utánképzését forgalombahozta. (XII. 1029.) Megállapította a Kúria a gondatlanságot abból, hogy a szerző közismert színművét a szerző engedélyének igazolása nélkül más címmel adták elő (XI. 552.), hogy a szerzők nevének feltüntetése nélkül közölték a lapban azt a cikket, amelynek kéziratára a szerző nevét is oda gépeitette (X. 752.), hogy mozgófényképfelvételeket készítettek a tervező iparművész engedélye nélkül annak a mulatónak a páholyáról, amelynek berendezése iparművészeti jellegű volt (XII. 251.), hogy az állatkerti hangversenyről kiadott műsoron az opera szövegfordítójának nevét nem tüntették fel (XI. 1029.), hogy kozmetikai árúhirdetésként aktszerű fényképet tettek közzé a lapban az ábrázolt egyén beleegyezésének igazolása nélkül (XII. 543.), hogy a gyermektragédia szereplőjének fényképe gyanánt egy másik gyermekfényképet tettek közzé, megelégedve beleegyezés helyett az alkalmi munkatárs ellenőrzés tárgyává nem tett azzal a közlésével, hogy a fényképet egy fotóriportertől szerezte, aki azt állította, hogy azt a szerencsétlenül járt fiú nagyanyjától kapta (XII. 983.), hogy a fényképész külön engedély nélkül saját üzleti kirakatába tette egy fiatal leánynak a lapban közzéteendő hirdetések céljára kombinéban készült fényképét. (XII. 564.) A szerzői jog bitorlása esetén a bitorló a gazdagodás összegét szándékosság és gondatlanság hiányában akkor is kiadni tartozik, ha a sértettnek kára nincs is. (C. I. 4102—1938.) A műkedvelő fényképésziek fényképfelvételeit kidolgozó alkalmazottak ellenőrzése a dolog természete szerint nem terjedhet odáig, hogy megakadályozza annak a visszaélésnek a lehetőségét, hogy az alkalmazott munkaközben a munkaadó tudta nélkül egy többlet-