Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

90 — Szerzői jog. •— példányt készítsen és tartson meg a maga számára. (C I. 4102— 1938.) Nincs helye nem vagyoni kárért járó elégtétel megítélésének,, ha számbavehető eszmei kár nem merült fel. így mellőzte az elégtétel megállapítását a Kúria abban az esetben, amikor egy közismert napilapban is bőségesen tárgyalt házassági ügy főhőse engedélyt adott a róla készített fényképnek az egyik képeslapban leendő közzétételére s ezt a közzétételt azután egy másik képeslap engedély nélkül megismételte. A Kúria azt állapította meg, hogy adott esetben a sértettet személyiségi joga, vagy erkölcsi érdekei tekintetében nem érte komoly sérelem. (XII. 807.) A szerzői jogbitorlás esetén a nem vagyoni kár mennyiségét a bíróság a Szjt. 30. §-a értelmében minden körülmény figyelembevételével belátása szerint állapítja meg. A kár mennyisége független attól, hogy a szerző milyen tiszteletdíjat kapott a műért,, melynél nevének közlését jogosulatlanul kihagyták. (XI. 752.) A cikkíró neve közlésének elmulasztásáért a fenti elvek alkalmazásával a Kúria 30.— pengő kártérítést itélt meg egy alkalommal, (XI. 752.) máskor, amikor a szerzői jogbitorlás abban állott, hogy egy cikksorozatban, mely Ferenc Ferdinándról szólott, a szerző művének csaknem egynegyed részét idegen műből jogosulatlanul merítette, a Kúria azt az összeget vette irányadónak a gazdagodás* mértékének megállapításánál, amit a cikksorozatot közzétevő lapvállalat hasonló írói művek felhasználásáért a könyvkiadóknak fizetni szokott s ezt az összeget 700.— pengőben állapította meg, amihez nem vagyoni kárért járó elégtétel címén még 300.— pengőt itélt meg. (C. I. 3613—1937.) Az iparművészeti jellegű mulató berendezésének mozgófényképfelvételnél jogosulatlanul történt felhasználásáért a Kúria kártérítésül 400.— pengőt itélt meg, mert ezt tekintette olyan összegnek, melyet a szerző iparművészi alkotása üzletszerű bemutatásának engedélyéért a filmvállalattól megállapodás esetén igényelhetett volna. (XII. 251.) A vagyoni és nem vagyoni kár mértékének megállapításánál' — amikor a szerzői jogbitorlás abban állott, hogy a műsoron nem közölték az opera szövegfordítójának nevét, — a Kúria figyelembe vette, hogy a dalműnek állatkerti hangverseny keretében történt előadásánál az érdeklődés a rendes színpadi előadásnál fokozottabb mértékben fordulhat az opera zenei része felé s hogy az ilyen előadásnál a szöveg a rendesnél kisebb jelentőséggel bír, a vagyoni és nem vagyoni kár tehát olyan csekély lehetetett, hogy annak egyenértékét a Kúria 20.— pengőben állapította meg. (XI. 1029.) Akik a női szemérmet nélkülöző magatartással állottak fényképező gép elé, azoknak meztelen fényképük nyilvánosságra hozatala jelentékeny erkölcsi sérelmet nem okozhat ugyan, mivel azonban nyilvánosságra nem szánt fényképüknek terjesztése ilyen körülmények között is jogellenesen csökkentette erkölcsi értéküket,.