Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

82 Szerzői jog. — bevétele mellett sem tekinthette az utánzatot új, eredeti műalkotásnak. (XII. 1029.) A szerzői jog szobrászati műben nem a mű eszméjének, „témájának" nyújt védelmet, — ugyanazt a témát bárki szabadon feldolgozhatja, — hanem a téma megoldásában, vagyis a megvalósított műven megnyilatkozó azt a szellemi munkát védi, ami az ábrázolás módjával (stílusával), valamint az egyes alakok jellemző vonásainak kifejezésével, a szoborcsoport alakjainak elrendezéséivel a szobrászati műnek az alapeszme (téma) felfogása és érzékeltetése tekintetében az alkotó egyéniségéből eredő sajátosságot ad. Valamely síremléken Krisztusnak a „Jó pásztor" alakjában való ábrázolása szerzői jogi védelemben nem részesül. (XIII. 313.) Nem részesül ilyen védelemben a síremlékeknél gyakran alkalmazott az az alapgondolat sem, hogy szemcsés kőszegélyen, lejtősen nyugvó síkban fekete gránitlapot alkalmaznak, melynek felfelé eső részére sírfeliratot vésnek; — az ilyen mű csak a felépítés arányai, a részletek kiképzése, vagy más sajátosságai tekintetében lehet önálló iparművészeti alkotás és állhat új eredeti műként szerzői jogi védelem alatt. (C. I. 4919—1938.) A Szjt. 5. §-ának általános szabálya szerint írói műveknek többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése a szerző bele_ egyezése nélkül a szerzői jognak bitorlása és a tilalom tekintetében nem tesz különbséget az, hogy a mű többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése egészen, vagy részben történt-e. (XIII. 390.) Ez alól az általános szabály alól a törvénynek 9. §-a kiveszi az ott szorosan meghatározott eseteket. Ez a §-a kisebb verses műveknek a szerző beleegyezése nélkül, a cél által indokolt terjedelemben átvételét csak olyan nagyobb munka, vagy olyan gyűjtemény számára engedi meg, amely nagyob munka tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, vagy amely gyűjtemény többek műveiből kizárólag egyházi, vagy iskolai használatra szerkesztetett. (XIII. 390.) A szerzői jogi védelem a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél sem függ a beiktatás tényétől, hanem a beiktatás megtörténte, vagy elmaradása csak védelem időtartamát érintheti, feltéve természetesen, hogy maga a mű az idézett törvény alapján —, a beiktatás tényétől függetlenül, — szerzői jogi oltalomban részesülhet. (XII. 110.) Valamelyik írói műnek és a szerző nevének beiktatása a Szjt. 13. §a értelmében csak azt a célt szolgálja, hogy a Szjt. védelmében részesülő mű szerzőjének javára a védelmi idő számítása tekintetében jogot biztosítson abban az esetben, ha műve álnév altatt, vagy pedig a szerző nevének kitétele nélkül jelent meg. (C I. 3972—1937.) Az a körülmény, hogy a szabadalmi bíróságnak a bejelentések elfogadásával megbízott tisztviselője, aki a m. kir kereskedelem-