Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Szerzői jog. — 81 megalkotásához, a Kúria gyakorlata szerint nem szerzőtárs. (XI. 596.) Valamely ötlet, úgyszintén valamely műnek külső megjelenési alakja magában véve, az alkotás tartalmától, tárgyától elválasztva, nem áll szerzői jogi védelem alatt. (XII. 110, XIII. 273.) így az az ötlet, hogy az árú kiválóságát a napilapokban iskolai bizonyítványok formájában hirdetik (XIII. 273.), vagy az az ötlet, hogy a bérbeadó lakások hirdetése rovatolt alakban történjék — nem tekinthető önálló szellemi munka termékének s így ezt az ötletet senki sem sajátíthatja ki a maga részére kizárólagos joggal. (XII. 110.) Az üzleti reklámötlet utánzása — hacsak nem sért valamely törvénnyel védett jogérdeket — nem esik tilalom alá. A házasságkötésről szóló tudósítás nyomtatott szövegének közönséges betűkkel írt, reklám szöveggel megtoldása nem tekinthető a Szjt. védelme alá eső írói műnek és ennek az üzleti ötletnél és hirdetésnél többet nem jelentő gondolatnak az utánzása s mozgóképszínházban levetítése nem szerzői jogbitorlás. (XII. 92) Nem tekinthető képzőművészi, illetve iparművészi alkotást jelentő reklámkép társszerzőjének az, akinek az ötlete alapján és utasításai szerint az iparművész a rekjlámképet elkészítette. Az ilyen reklámkép az iparművész önálló alkotásának tekintendő. (XII. 208.) Ha a színdarab alapgondolatának és a vázát alkotó ötletnek egy másik, korábbi színművel való azonossága kétségtelen is, a színmű tartalmának eltérő volta és a feldolgozásban megnyilatkozó leleményesség megadhatja az eredetiség jellegét. Nem állapított meg a Kúria szerzői jogbitorlást az „Én és a kisöcsém" című operettnél, amelynek alapötlete más műből vétetett ugyan, de a tartalma és a feldolgozása különböző volt, mert amíg a korábbi műben a bonyodalmak két főszemélye első találkozásuktól kezdve mint férfi és nő közelednek egymáshoz és vonzalmuk egy amerikai filmgyárban filmfelvétel közben lejátszott féltékenységi jelenetben jut sorsdöntő kifejlődésre, addig az „Én és a kisöcsém" című zenés színműben a vígjátéki bonyodalmak a leánynak fiú- és nőminőségben váltakozó kettős szerepéből erednek, amely kettős szerepben kifejtett mesterkedésekkel sikerül a leánynak a nőgyülölőként fellépő férfit az előbb menekülés végett tervezett olaszországi utazás közben házastársul megnyernie. (X. 821.) Viszont szerzői jogbitorlásnak kell tekinteni a szerzői jog védelme alatt álló műnek a szerző engedélye nélkül történt utánképzését akkor, ha az utánképzésben változtatások is vannak ugyan, de ezek a változtatások nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új, eredeti mű jellegét. A lúdon lovagló Ludas Matyit ábrázoló porcellán figurának utánzását a Kúria szerzői jogbitorlásnak tekintette, mert nemcsak az alapgondolatot találta azonosnak, hanem a mű kivitelét is, különsen a lovagló fiú alakját, öltözékét, kéztartását, úgy, hogy az egyes részletkülönbségek figyelemBoda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár 6"