Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

70 — Cselekvőképesség. — legelését, amelyek a felismerő és Ítélőképességre általános felfogás szerint következtetést engedhetnek. (XIII. 81.) A bírói gyakorlat szerint a gondnokság alá nem helyezett elmebeteg jogügyleténél az ilyen személy cselekvőképességének kérdését az ügyletkötéskor fennforgó összes körülményekre tekintettel esetenként kell elbírálni, és e kérdés megbírálásánál nem az a döntő, hogy az ily személy elmeállapota elvont orvosi szempontból kifogásolható-e és ha igen, mennyiben, hanem az, hogy az elmebaj mily mértékben hatott a cselekvő személy értelmére és akaratára, nevezetesen az ügylet megkötésének időpontjában a jogügylethez szükséges irányban kizárta-e vagy sem az értelmes akaratelhatározáshoz való képességet. (XI. 450.) Nem találta alkalmasnak a Kúria az örökhagyó végrendelkezési képességét kizáró elmebeli fogyatkozás igazolására annak az orvosnak a vallomását, aki az örökhagyónál degeneráltságot állapított ugyan meg s ebből az örökhagyó elmebeli állapotára hátrányos következtetést vont le, azonban maga adta elő, hogy az örökhagyót elmebaj szempontjából nem vizsgálta. (C. I. 5151/1936.) A végrendelkezést megelőző 20 évvel fennforgott elmezavarból sem lehet a végrendelkezés idején fennálló elmebajra következtetni. (C. I. 5151/1936.) A gondnokság alá helyezést elrendelő ítéletnek az 1877. évi XX. törvénycikk 33. §. harmadik bekezdésében megjelölt jogi hatálya általában a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatását követő nappal áll be, kivéve az 1885. évi VI. törvénycikk 5. és 6. §-aiban meghatározott zárlat elrendelésének esetét, amikor ez a jogi hatály már a zárlat elrendelését tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapba először történt beiktatását követő naptól számít. (XIII. 489.) Az a körülmény tehát, hogy az ügyletkötő fél tudott a másik fél ellen folyamatba tett gondnokság alá helyezési eljárásról és a zárlat elrendeléséről, önmagában véve még nem teszi rosszhiszeművé és érvénytelenné a jogszerzést, ha az pl. olyan időben történt, amikor a másodfokú bíróság a gondnokság alá helyezési keresetet elutasította, s amikor a szerződő fél jóhiszemű lehetett abban a feltevésben, hogy a per eredményre vezetni nem fog. (XIII. 498.) Abban a kérdésben, hogy az eladó az általa már korábban józanul elhatározott vételi ügylet megkötésekor részegsége miatt birt-e akaratának szabad elhatározási képességével, a Kúria különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a részeg állapotban meghatározott vételár megfelelő volt-e, miután ekkor az eladó akaratelhatározása lényegileg már csak a vételár megállapítására szorítkozott. (C. V. 1601/1936.) A jogügylet érvénytelensége folytán az előbbi állapot helyreállításaként az elmebeteg eladótól is visszakövetelhető az általa