Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Cselekvőképesség. — 69 A korlátolt felelősségű társaság létrejöttéhez a cégjegyzékbe való bevezetés szükséges. (1930 : V. t.-c. 13. §.) A korlátolt felelősségű társaság tehát a cégjegyzékbe való bevezetése és a Központi Értesítőben való kihirdetése előtt létezőnek nem tekinthető. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a társaság a bejegyzése előtt eljárt személyek tényét utólagos jóváhagyással magára kötelezőnek fogadja el, az azok által kötött ügyleteket számadásaiba felvegye s ennek folytán számadásait attól a naptól kezdve nyissa meg, amely még létrejötte előtti időre esik. (XI. 477.) Anyagijogilag nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy valamely megalapítandó korlátolt felelősségű társaság javára, annak bejegyzése előtt is köthessenek valamely jogügyletet. Az ily jogügylet pusztán annak folytán, hogy az ügylet létesülésekor a társaság még nem volt a cégjegyzékbe bejegyezve s így az 1930 : V. t.-c. 13. §-a értelmében még létre nem jött, — nem tekinthető szükségképpen oly nyilvánvalóan érvénytelen jogügyletnek, amelynek alapján telekkönyvi bejegyzés a telekkönyvi rendtartás 69. §-a értelmében helyet nem foghatna. (XI. 125.) A kényszer felszámolás alatt álló részvénytársaság cselekvő képességgel bisró jogi személy, ennélfogva érvényes jogügyleteket köthet s követeléseket is megszerezhet engedményezés útján. (XII. 1048.) A Budapesti Thököly Száva intézet önálló jogi személy s vagyoni függetlenségénél fogva a karlócai szerb metropolita tartozásaiért nem felel. (C. VI. 3285/1936.) A konzulátus nem jogi személy, a konzulátust tehát valamely gépkocsi tulajdonjoga akkor sem illeti meg, ha a rendőrhatósági nyilvántartásban a konzulátus van a gépkocsi tulajdonosaként feltüntetve. (XI. 857.) 12. Cselekvőképesség. Törvényes képviselet. Az elmebeli zavarok felismerése és megítélése elsősorban különleges szakértelmet kiván, nemcsak a személyi állapotot tárgyazó eljárásban, hanem a vagyonjogi perekben is. A magánjogi cselekvő és vétő képesség elbírálása azonban nem tisztán orvosi, hanem bírói feladat is. így például annak megállapításánál, hogy a gondnokság alá helyezést megelőző négy esztendőre visszanyúló pénzüzelmek elkövetésekor és ebben az időben a nyugdíjról történt lemondásakor a fél beszámíthatatlan elmebeteg volt-e, a Kúria az Igazságügyi Orvosi Tanács felülvéleménye mellett is szükségesnek találta azoknak a tényeknek (életmódnak, társadalmi érintkezésnek, hivatali magatartásnak, vagyoni viszonyokra, a visszaélések okszerű vagy okszerűtlen előkészítésének és céltudatos végrehajtásának, az értékpapir-üzelmek átgondolást és szellemi készenlétet mutató természetének, összeadásoknál a munkaadó terhére való tévedésnek, a mérlegkönyv hibátlan írásmódjának) mér-