Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

122 — A házasság felbontása. — szolgáló kérelem beadása idején fennforgó tények az irányadók, emellett azonban a visszahívást megelőző magatartás is mérlegeléstárgyává tehető. (C. III. 5154—1938.) A Pp. 648. §-ában szabályozott visszahívás jogi hatályához megkívánt őszinteség és komolyság szempontjából minden esetben és feltétlenül szükséges az, hogy a visszahívó házasfél olyan helyzetet teremtsen, amely az életközösség visszaállítását lehetővé teszi, vagyis azt, hogy a visszahívott fél a házasélet zavartalan folytatásához megkívánt körülmények közé és helyzetbe térhessen vissza. (XI. 87, C. III. 3860/1936.) Az a körülmény, hogy a felperes jogi képviselője a szegénységijogmegadását a Ht. 77. §. a) pontja alapján megindítandó bontóper céljára kérte, csak alakiság, egyedül ebből még nem lehet arra következtetni, hogy a felperesnek az életközösség helyreállításárairányuló szándéka őszinte és komoly nem volt. (XII. 163.) Viszont abból, hogy a szegénységi bizonyítványt a férj személyesen a házasságuk felbontása iránti keresetre kérte, az ügyvédi meghatalmazást is a házassági bontóper vitelére adta és ügyvédje ennek alapján a szegényjogot kifejezetten azért kérte, mert ügyfele a Ht. 77. §. a) pontja alapján házassági bontópert kíván indítani, nyilvánvalónak tekintette a Kúria, hogy a bírói visszahívás iránti kérelem nem volt komoly s ezzel a férj csak azt célozta, hogy mesterséges bontóokot szerezzen házastársa ellen. (XI. 455.) Az életközösség helyreállítására irányuló őszinte és komoly szándék hiányát megállapította a Kúria abból is, hogy a férj a bírói visszahívásra irányuló kérelmének beadása előtt néhány nappal büntető feljelentést tett házastársa ellen. (C. III. 5673/1935.) A házasság erkölcsi természete hozza magával, hogy a Ht. 77. §-ának a) pontja alapján eljáró házasfélnek a felhívás szorgalmazásának az idejében, úgyszintén az életközösség helyreállítására megszabott időben oly életet kell folytatni, amely a házassáfi együttélés esetében sem zavarhatja meg a békés házaséletet és így az életközösség helyreállítását sem gátolhatja, A visszahívó kérvény beadásának idején a házassági hűség iránt alapos gyanút keltő magaviselet, vagy éppen szerelmi viszony folytatása, kizárja az életközösség helyreállítására irányuló őszinte és komoly szándékot. (C. III. 1129/1937, 758/1938.) A házassági életközösséget visszaállítani kivánó félnek oly esetben, ha nem az utolsó közös lakásban lakik, az életközösség visszaállításának meghagyására irányuló bírói felhívás alapjául szolgáló kérvényben — és a bíróságnak is a kibocsátott végzésben —, amennyiben a peresfelek lakóhelyének (falu) viszonyai, vagy a házasfelek életkörülményei folytán a visszahívott fél a viszszahívó lakását és lakásviszonyait nem ismerné— meg kell jelölnie azt a lakást, ahol a kérelmező a házassági együttélést visszaállítani kívánja. (XIII. 528.) Abból, hogy az állandó alkalmaztatás hiányában különböző vidéki helyeken dolgozó férj, aki Kaposvárott lakó testvérének laká-