Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Visszahívás. — 121 A házassági életközösségnek közös megegyezéssel törént megszakítása a házasság lényegével és erkölcsi tartalmával ellenkezik, az ilyen megszüntetésben tehát mind a két házasfél egyenlően vétkes, miért is az életközösségben beálló ilyen szakadást nem lehet egyedül az egyik házasfél terhére róni. (C. III. 118/1936.) A különélés megszűnése után visszatérő házastársat tartozik a másik fél szeretettel fogadni. A visszatérő hitvessel szemben tanúsított kiiméletlen, megalázó és szeretetlen magatartás — akár vétkes volt az a különélésben, akár nem — jogot ad a visszatérő házastársnak arra, hogy az életközösséget nyomban újból megszakítsa. (C. III. 665—1939.) Jogszabály, hogy a különélésben eredetileg vétlen házastárs is vétkessé válik, ha a másik házasféllel szemben olyan cselekményeket követ el, melyek a házassági életközösség helyreállítását gátolják, vagy amelyeket a másik fél megbocsátani nem tartozik. (C. III. 358/1937.) Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a jogos okból keletkezett különélés jogosulatlanná válik akkor is, ha a különélő házastársat a másik házasfél őszintén kiengesztelni törekedett és ő ezt a békítő küzeledést jogos ok nélkül visszautasítva, a házassági életközösséget nem állította helyre. (C. III. 2965—1938., 6100—1938.) A vétkes házastárs személyes közeledését nem teszi komolytalanná, hogy ő a másik házastárs felekezetének lelkészét is magával viszi, mert éppen a lelkész az a személy, aki elsősorban hivatott arra, hogy a házastársak közötti ellentéteket kiegyenlítse. Az ő jelenléte tehát, a közeledés komolyságára mutat. (C. III. 4320/1937.) Jogosulatlannak tekintette a Kúria annak a férjnek eredetileg jogos különélését, aki sógorához s annak nejéhez írt nyílt lev.lapon bestiának, valóságos pesti ribancnak nevezte feleségét. (XII. 325.) Jogosulatlanná válik az eredetileg jogos különélés abban az esetben is, ha a körülmények közben lényegesen megváltoznak s a különélés oka megszűnik, pl. az anyós, aki a különélést okozta, időközben meghal. A házasság lényegéből következik ugyanis, hogy a különélés okának megszűnésével a vétkes fél megfelelő közeledésére a másik házastárs az életközösség helyreállítását csak alapos okból tagadhatja meg. (C. III. 4320/1937.) d) Visszahívás. A házasság fenntartása érdekében a Pp. 670. §'-a szerint hivatalból is kell vizsgálni mindazokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a felhívást kieszközlő házasfél komolyan akarta-e az életközösség helyreállítását akkor, amikor a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján a bírói felhívás kibocsátását szorgalmazta. (XIII. 495.) Annak elbírálásánál, hogy a visszahívó fél komolyan akarta-e a házassági életközösség helyreállítását, a bírói felhívás alapjául