Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A házasság érvénytelenítése. — 109 rata a nemi érintkezésre irányult, amely szándék pedig megbocsátás tekintetében egyenlő hatályú a véghezvitt nemi érintkezéssel. (XI. 582.) A P. H. T.-ban 910. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A házasságnak a másik házastárs elmezavara miatti megtámadása esetében a megtámadás határideje attól az időtől fogva számítandó, amikor a betegség gyógyíthatatlansága a házasságot megtámadó fél tudomására jutott. A Ht. 69. §-ának első bekezdése értelmében a házasságot csak maga a házastárs támadhatja meg. Ez abban találja indokát, hogy a megtámadási jogosultság magának a házastársnak személyes joga, mert a házassági viszonynak a természetéből következik, hogy valamint a házasság megkötésénél, úgy annak megszüntetésénél is — eltekintve a semmisség eseteitől — csak a házastársnak az elhatározása lehet irányadó. Ebből következően a házastársnak törvényes képviselője ebben a minőségben a megtámadási perből ki van zárva. (XI. 779.) Ez az intézkedés azonban az 56. §. b) pontjának rendelkezését nem érinti. A Ht. 56. §-ának b) pontja pedig megjelöli azokat, akiket a házasság megtámadására feljogosít. így erre jogot ad a fejlett korú házastársnak és amíg az ő kiskorúsága tart, az ő gyámhatóságának. Ennek kiegészítéséül viszont a Ht. 59. §-a akként rendelkezik, hogy a Ht. 8. §. ellenére kötött házasság esetében a megtámadást a gyámhatóságra megállapított határidő alatt megteheti az a törvényes képviselő vagy szülő is, akinek a beleegyezése a házassághoz még hiányzik .A megtámadás azonban hatályát veszíti, ha a gyámhatóság hivatalos értesítésétől számított három, hónap alatt azt magáévá nem teszi. Ezzel a magáévá tétellel azonban, a törvényes képviselőnek vagy szülőnek a kereset beadásához való joga, amint ezt a m. kir. Kúria P. III. 7289—1927/41. szám alatt meghozott ítéletében is kifejtette, feltétlenné válik. Vagyis ebben az esetben a megtámadásnak ugyanolyan joghatálya van mintha a házasságot a gyámhatóság támadta volna meg. (XI. 779.) A felhívott törvényhely a törvényes képviselőt vagy szülőt, nemcsak a kereset benyújtására, tehát egyes perbeli cselekményre, hanem a per vitelére jogosítja fel és a gyámhatóság beleegyezését csak a per előfeltételeként szabja meg, ha tehát a szülő a megtámadási keresetet a gyámhatságnak a keresetlevélre vezetett, a keresetet magáévá tévő záradékával nyújtotta be, anélkül, hogy a gyámhatóság a perben ténylegesen részt venne, nincs helye a per megszüntetésének azon a címen, hogy a törvényes képviselőnek perképessége nem volt, a gyámhatság pedig nem vett részt a. perben. (XI. 779.) A Ht. 69. §. értelmében, ha a Ht. 8. §. ellenére kötött házasság esetében a gyámhatóság által indított per folyamán a házastárs teljeskorúvá lesz, a per úgy amint van, reá száll át. A dolog természeténél fogva ugyanez a szabály talál' alkalmazást abban az.