Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

108 — A házasság érvénytelenítése. — tetés a polgári társadalom felfogása szerint elkövetőjét a megbe­•csülésre méltatlanná és erkölcsileg megbízhatatlanná teszi. (XI. 287.) Fennáll a közlési kötelezettség a nőnek a házasságkötés előtti nemi betegségére is; akkor is ha az a házasságot egy évvel meg­előzte és ha az orvos meg is nyugtatta a nőt, hogy baja meggyó­gyult. (C. III. 4098—1938.) Azt a kérdést, hogy a házastárs erkölcsi fogyatkozásá­nak a tudata mennyiben befolyásolta az ártatlan fél házasságkö­tésre irányult akaratelhatározását, nem a felek társadalmi állása ég elhelyezkedése, hanem lelki tulajdonuk és erkölcsi érzületük dönti el. Amikor azonban a feleség az alig néhány hete tartó élet­közösséget nyomban megszünteti, mihelyt férjének korábbi viselt dolgai tudomására jutnak, ez olyan szigorúbb erkölcsi felfogásra és fogékonyabb lelkületre mutat, amely mellett nem lehet fel­tenni, hogy a jóhírnevére féltékeny nő férje előéletének tudatá­ban is megkötötte volna vele a házasságot (XI. 287.). Lényeges személyi tulajdonságnak tekintette a Kúria a férj Tcülföldi állampolgár voltát is, amikor ez azt a következményt vonta maga után, hogy a belföldi honos nőt a házasságkötés után kiutasították. (X. 1046.) . Azt, hogy a megtévesztés vétkes volt, megállapította a szem­bajos félnek abból a magatartásából, hogy házastársa és annak családja előtt soha sem viselte a szemüvegét s amikor azok egy ízben szemüveggel látták, azt a valótlan közlést tette, hogy csak" a por ellen védekezik vele, amikor pedig az esti szürkületben az előtte lévő egy pengőst farkasvaksága miatt nem látta meg az es­küvője napján, izgatottságát hozta fel ennek okául (XI. 1035.). Nincsen helye megtámadásnak, ha a házastárs a házasságot jóváhagyta. Az együttélés folytatása a Ht. 65. §-a értel­mében nem minden esetben jelenti a házasság jóváhagyását. A bíróság az eset körülményei szerint állapítja meg, hogy az együtt­élés folytatása jóváhagyást jelent-e. A házassági életközösségnek nem minősíthető együttélésnek nem tulajdonítható jóváhagyási hatály, ha pl. a megtámadó házasfél kényszerűségből nem távozik el nyomban, hanem csak akkor, ha a kényszer oka megszűnik. Amikor a feleség IX. hó 7-én tudomást szerzett arról, hogy férje már a házasság megkötése előtt nemi fertőzéstől eredő súlyos vér­bajban szenvedett s ennek dacára — azért, mert a külön lakás megszerzéséhez és az elköltözéshez szükséges anyagi eszközökkel nyomban nem rendelkezett —, még XI. hó 6-ig egy fedél alatt lakott a férjével, de anélkül, hogy vele nemi életet élt volna, a Kúria az együttlakást nem tekintette jóváhagyásnak (XII. 255.). A nemi érintkezés a legnyilvánvalóbb megbocsátás. Ilyennek tekintette a Kúria a nemi érintkezés kísérletét is, amelyik csak azért nem nyert befejezést, mert a magömlés idő előtt bekövet­kezett. A Kúria álláspontja szerint ugyanis, ha a magömlés a nemi érintkezés előtt be is következik, kétségtelen, hogy a férfinek aka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom