Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

Vélt házasság. 103 hogy a károsult milyen szanatóriumi ápolást igényelhetett. (C. III. 427/1938.) Megállapította a Kúria az idegbetegségből eredő keresetmulasztást három évi időtartamra, amikor a szakértői vélemény szerint kb. ennyi idő volt szükséges ahhoz, hogy a károsult az addig jól elvégzett irodai szolgálatra ismét alkalmassá váljék. (C. III. 427/1938.) Az előbb tárgyalt abban az esetben pedig, amikor a menyasszony a tanítóképezdei ingyenes helyet, az első évfolyamban hagyta ott, megállapította a Kúria a még hátralévő három évfolyamra az ingyenes ellátás egyenértékének megfelelő kártérítési kötelezettséget, miután az ingyenes hely élvezése megfelelő tanulmányi előmenetel esetén emberi számítás szerint biztosítottnak volt tekintendő ennek a kedvezménynek az első évre történt megadásából, a később netán bekövetkezhető tanulmányi hanyatlás pedig mint puszta feltevés nem volt figyelembe vehető. (XI. 253.) 18. Vélt házasság. A bigámiában élő férj második feleségére nézve — aki férjének első házasságáról mit sem tudott —, a házasság vélt házasságnak tekintendő. (XI. 927.) A vélt házasság szabályozásában a magyar házassági jog rendszerbelileg több kédésben eltér a külföldi jogoktól s a vélt házasság jogkövetkezményei tekintetében tételes szabályozás hiányában a szokásjog alapján fejlődött. (XI. 927.) A magyar szokásjog (Tripartitum I. r. 106. c) a vérrokonság vagy sógorság miatt megszűnt vélt házasság (matrimonium putativum) következményeit akként szabályozta, hogy: akkor az asszony férjétől mint hit bérét, mint jegyajándékát kikapja s a házassági frigy fennállásának ideje alatt nemzett gyermekek is öröklési jogon mindkét szülőjük fekvő jószágaiban és birtokjogaiban benn fognak maradni. (XI. 927.) Az 1848. évi átalakulás után a házassági vagyonjog tartalma akként alakult, hogy a vélt házasságban volt vétlen nő nemcsak a hitbérét és jegyajándékát, hanem hozományát és közszerzőség esetén közszerzeményét is igényelhette. A 736. elvi határozat a jogfejlődés irányvonalában és a jogrendszernek megfelelően mondotta ki, hogy: a vélt házasságnak (matrimonium putativum) a házassági vagyonjog szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. (XI. 927.) A bírói gyakorlaton tovább fejlődött szokásjog a vélt házasságban volt vétlen félnek az örökösödési jogot is megadta, jóllehet a Hármaskönyv idézett jogszabálya csak a házassági frigy fennállásának ideje alatt nemzett gyermekeknek biztosított öröklési jogot. A 219. E. H. kimondotta, hogy: vélt házasság esetében a túlélő