Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

104 Vélt házasság. jóhiszemű házasfélre ugyanazok az előnyök hárulnak, mintha a házasság étfvényes volt volna, következőleg a túlélő jóhiszemű házasfelet a hitvestársi öröklési jog is megilleti. (1913. III. 5. 4089—912. sz.) (XI. 927.) Továbbmenőleg a Kúria (P. III. 440—1931.) a vélt házasságban élt jóhiszemű nőnek — a házasság érvénytelenítése esetén — a nőtartáshoz való igényét is megállapította. (XI. 927.) Ennek a jogfejlődésnek nem szolgálhatott akadályául a Ht, mert a Ht 133. §-a kizárólag azoknak a harmadik jóhiszemű személyeknek a jogügyleteit szabályozta, akik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánításig jogügyletekbe bocsátkoztak, ellenben az indokolás szerint (152., 153. 1.) a törvény a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasságnak joghatályáról a házastársak és gyermkeik jogviszonyai tekintetében nem rendelkezik, mert a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasságnak hatálya ... mindazon jogviszonyok szempontjából részletes szabályozást igényel, amelyekre az érvényes házasság hatálya kiterjed (így a szülői jogok, házastársi vagyonjog, öröklési jog, stb.)... Miután érvényben lévő magánjogi szabályaink a putativ házasság jogkövetkezményeit szabályozzák ... ilyen rendelkezésnek szüksége ezúttal nem forog fenn. (XI. 927.) Ily jogtörténeti fejlődés eredményében került döntés alá az az elvi jelentőségű kérdés, hogy a férj halála által megszűnt vélt házasság esetében a jóhiszemű feleséget megilleti-e a névviselés is? Ennek a kérdésnek az eldöntésénél a fent vázolt jogfejlődés irányvonalában a Kúria kimondandónak találta, hogy amennyiben az utólag megállapított semmis, vagy érvénytelen vélt házasságot a házasfelek állandó együttélése mellett a férj halála szünteti meg: a házassági vagyonjogon és öröklési jogon kívül a jóhiszemben volt feleséget a névviselés is megilleti. (XI. 927.) A vélt házasságban élt jóhiszemű nő tehát minden vonatkozásban olyan elbírálás alá esik, mint a felbontott házasságban a vétlen nő. (XI. 927.) A Kúria a vélt házasságban lévő nőnek az érvényes házasságban lévő nővel azonos jogát nemcsak a házassági vagyonjog keretében ismerte el, hanem elismerte a semmisnek (Ht. 46. §.), vagy érvénytelennek, (Ht. 67. §.) nyilvánított házasságból folyó végleges tartáshoz és névviseléshez való jogát is. (C. III. 1340— 1937.) A vélt házasságra vonatkozó jogszabály folytán a vélt házasságban született gyetrmek jogi helyzete a törvényes gyermekek jogi helyzetével teljesen azonos. Ez a Kúria állandó gyakorlatában töretlenül érvényesülő jogszabály. Ebből következik, hogy a vélt házasságból származott gyermek tartási igénye a törvényes gyermekek tartásának elbírálásiára illetékes hatóság által bírálandó el. (C. III. 191—1939.)