Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

92 — Szabadalom. Védjegy. — tulajdonosának a találmány tárgyára. Ez a kizárólagos jog a beje­lentéstől illeti meg a szabadalom-tulajdonost. A szabadalom oltalmi körének ilyen időbeli korlátozása azonban csak szabadalomjogi vo­natkozásban bír jelentőséggel, de nem érinti a szabadalom tulajdo­nosának azt a jogát, hogy a találmány használatáért a használatot gyakorlóval szemben magánjogi igényeit a találmány bejelentésé­nek időpontjától függetlenül érvényesíthesse. Az, aki a szabadalom­tulajdonosnak gazdasági értéket képviselő találmányát a saját vál­lalatában használta, ezért külön kikötés nélkül is, már a haszná­latba vétel időpontjától kezdve használati díjat köteles fizetni (C. H. 3182—1934.). A védjegyek tekintetében többször volt alkalma a Kúriának a szó-védjegyek belajstromozásának a törvényes feltételei felől dön­teni. Vitás volt ez a kérdés különösen egyfelől iá hely-megjelölő szavaknak, másfelől a bizonyos árunem megjelölésére használt sza­vaknak védjegyként belajstromozható volta tekintetében. Az 1895:XLI. t. c. 1. §-a értelmében az 1890:11. t. c. 3. §. 2. pontjának az a rendelkezése, amely szerint a puszta szavakból álló árujegyek a lajstromozásból ki vannak zárva, csak olyan helymeg­jelölő szavakra vonatkozik, amelyek kizárólag az áru előállításának a helyét jelzik. Ennélfogva nem elegendő ebből a szempontból az, hogy a védjegy valmely helynévre való utalást foglaljon magában, hanem szükséges hozzá az is, hogy az utalás az illető árunak az előállítási helyét jelölje meg. Ebből folyólag nem látta akadályát a Kúria annak, hogy cukorkaárukra a „Lidó" szóvédjegy belajstromoz­tassék, mert ez a megjelölés nem alkalmas annak az előidézésére, hogy a vevőközönség a Lidót az áru származási helyének tekintse (IX. 426.). Az 1895 :XLI. t. c. 1. §-a értelmében ki van zárva a belajstro­mozásból az olyan szóvédjegy is, amely kizárólag az árú minőségét jelzi. Ezen az alapon megtagadta a Kúria a „Benzolon" szóvédjegy belajstromozását, mert ez annak a megjelölésére szolgál, hogy a védeni kívánt motortüzelő anyag nem tiszta benzol, hanem ahhoz kevert más anyagokat is foglal magában (X. 449.). Az 1895 :XLI. t. c. 1. §-a értelmében az olyan szavak vannak a védjegyként belajstromozásból kizárva, amelyekre minden kereske­dőnek és termelőnek szüksége lehet, hogy azokkal árujának minősé­gét, vagy rendeltetését megjelölje, mert az ilyen szavak a közhasz­nálatból nem vonhatók el s azokra a mások által való szabad hasz­nálatot kizáró jogot szerezni nem lehet. A Neoxid szó azonban a köz­használatban nem szokásos és az a kérelmezőnek oly egyéni alko­tása, amely mint mesterséges szóösszetétel ebben az alakjában egyik nyelvnek a szókincsében sem fordul elő s így ez a szó védjegy­ként bejegyezhető (X. 687). Az 1890:11. t. c. 3. §. 3. pontja értelmében a belajstromozásból az olyan védjegyek vannak kizárva és nem alkalmasak a kizáróla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom