Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Szabadalom. Védjegy. — 91 ugyanazt a gyártmányt és szakértő sem tudja megállapítani, hogy az melyik eljárás szerint készült, akkor az ilyen gyártmányt a sza­badalmi oltalom fenntartása ellenére nem lehet a szabadalom tulaj­donosának kérelmére zár alá venni, mert nem állapítható meg, hogy a megadott szabadalmat sérti-e vagy sem (VTH. 768.). Nem tekintendő újnak a találmány, ha az a bejelentése idő­pontjában már szabadalom tárgya volt. Annak a megállapításánál, hogy a találmány volt-e már szabadalom tárgya, egyedül az újabb bejelentés időpontja a mérvadó és az újdonság-hiány egyaránt fenn­forog, akár fennáll még a bejelentéskor a korábbi ,azonos tárgyú szabadalom, akár pedig az, mint lejárt vagy megsemmisített, már köztulajdonná vált (C. n. 407—1935.). Az 1895:XXXVn. t. c. 32. §-ának 2. pontja értelmében csak azt lehet szabadalmi védelem alatt állónak tekinteni, ami az igény­pontokban fel van sorolva. A szabadalmi leírás és a rajz az igény­pont hiányosságát nem pótolhatják és azok csak az igénypont értel­mezése szempontjából vehetők figyelembe. Ennek a szem előtt tar­tásával kell elbírálni a törvény 57. §-a szerint indítható megállapí­tási eljárásban azt, hogy a kérelmező által előállított vagy hasz­nált tárgy vagy eljárás az általa megjelölt szabadalomba ütközik-e vagy sem (X. 272.). Annak, aki a szabadalom tulajdonosával szemben a talál­mányra igényt tart, a törvény különböző jogérvényesítési eszközö­ket bocsát a rendelkezésére. Az 1895:XXXVII. t. c. 35. §-ának 3. pontja értelmében a bejelentés közzétételétől számítandó 2 hónapon belül a bejelentett találmány szabadalmazása ellen felszólalás adható ugyan be azon az alapon, hogy a találmány nem a bejelentőt illeti, — azonban nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a szabadalmi be­jelentéssel szemben igényt támasztót a felszólalára ama jogkövetkez­mény terhe mellett kötelezné, hogy annak elmulasztása esetén a sza­badalommal szemben támasztható jogigényét elveszti. Az idézett tör­vény 21. §-ának 2. pontja értelmében a már megadott és a 38. §. értel­mében írásbeli keresettel megtámadott szabadalom megsemmisí­tendő, ha az nem a valóságos feltalálónak vagy jogutódjának ada­tott (5. §.). Az 59. §. értelmében pedig a szabadalom tulajdonjoga iránt is indítható per, valamint a szabadalmakra Vonatkozó egyéb vitás kérdésekben is. Ekként az igénylő a szabadalom tulajdonjogát vitássá teheti és ezzel a szabadalom átruházását, illetőleg gyakor­latba vételének vagy használatának más részére engedélyezését meg­akadályozhatja akkor is, ha a közzététel alkalmával a bejelentett ta­lálmány szabadalmazása ellen nem szólalt fel (IX. 210.). A szabadalmi törvény (1895:XXXVII. c.) 17. §-a értelmében a szabadalmak a találmány bejelentésétől számított tizenöt évi idő* tartamra adományoztatnak, a 8. §. szerint pedig a szabadalom jogos fennállásának az egész idejére kizárólagos jogot ad a szabadalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom