Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

90 — Szabadálom. Védjegy. esetben csak a magánjog általános szabályai és a K. T. 523. §-a szerint tartozik felelősséggel (C. I. 3955—1933.). A szerzői jog bitorlásának kísérlete nem esik büntetés alá és így a felbujtó sem büntethető, ha az, akit a bitorlás elkövetésére szándékosan reábírt, annak csak a kísérletét követte el. Kártérítést azonban a Szjt. 21. §-a szerint a szerzői jog bitorlásának a kísérlete is maga után von (C. L 3953—1932.). 16. Szabadalom. Védjegy. Az 1895: XXXVII. t. c. 1. §-a értelmében szabadalom tárgya csak találmány, éspedig új találmány lehet. Ismert alaknak ismert célra való felhasználása és ezzel ismert műszaki hatásnak az elérése azonban nem tekinthető találmánynak. Valamely ismert módszernek más térre való átvitele csak akkor foglalhat magában találmányi gondolatot, ha nem a technika valamely ágában általánosan szokásos intézkedésnek alkalmazásáról van szó, amelynek ismeretét a szakembernél már általános műszaki képzettsége alapján fel lehet tételezni; mert ha a most említett eset forog fenn, akkor az ismert módszernek más téren való alkalmazása nem találmány, hanem csak szerkesztési feladat (IX. 565.). Ismert elemeknek eddig ismeretlen kombinációja akkor foglalhat magában találmányi gondolatot, ha ez a kombináció eddig nem ismert új műszaki hatást idéz elő (C. n. 1755—1935.). Valamely termék (gyártmány) előállítására szolgáló eljárás szabadalmazása esetén a védelem nem a termékre, hanem az annak előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik; ha tehát ennek az eljárásnak nincsen ujdonsági jellege, akkor a szabadalmat az erre irányuló kereset alapján meg kell semmisíteni (C. II. 5587—1933.). A szabadalmi oltalom terjedelmének a megállapításánál a szabadalmazott szerkezet újdonságát nem rontja le egy olyan alkatrész behelyettesítése, amely némileg eltér ugyan a szabadalmazott szerkezet alkatrészének alakjától, de attól eltérő műszaki hatás kifejezésére nem alkalmas, hanem ugyanazt ia műszaki hatást fejti ki és ezért a helyetesített alkatrésszel egyenértékű, azaz aequivalens. Az egyenértékű — aequivalens — alkatrészek behelyettesítése nem lehet ok arra, hogy a szabadalmi oltalom ezáltal megkerültessék éa az ilyen szerkezetre kimondassék, hogy az a szabadalomba nem ütközik (Vm. 1025.). A szabadalmi jognak alapvető elve, hogy a találmány újdonságát és a szabadalom terjedelmét a technikának az elsőbbség megszervezése idejében való állása alapján kell megítélni. Ebből következik, hogy a technikának az említett időpont után bekövetkezett fejlődése nem alkalmas a korábban megszerzett szabadalom újdonságának lerontására, vagy terjedelmének korlátozására (Vili. 768.). Ha azután a technika későbbi fejlődése következtében a szabadalmazott eljáráson kívül más eljárással is elő lehet állítani