Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Szerzői jog. — 87 A szerző személyiségi jogát védi a 9zjt. 23. §-ának az a rendelkezése is, amely szerint vétséget követ el az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi. Ezt a rendelkezést a törvény 56.- és 58. §-a értelmében a nyilvános előadás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell, mégpedig az előadást hirdető jelentés tekintetében is (IX. 1000.). Az előadást jelentő hírlapi közleményeknél ugyan olyan esetben, ha számos szerző van (pl. mozgófényképészeti műveknél), az e célra rendelkezésre álló hely korlátoltságával indokolt rövidségre törekvés miatt el lehet tekinteni valamennyi, különösen a mű megalkotásánál kevésbbé fontos ténykedést végző szerzők neveinek közlésétől. A szerzők jogos érdekét védő fent ismertetett jogszabály mellőzése ellenben nem lenne indokolt olyan esetben, amikor a műnek csupán két szerzője van, amikor tehát a szerzők megjelölése a hirdetésnek jelentékeny megnövelését nem eredményezi még akkor sem, ha egyszerre több zenemű előadását hirdetik (IX. 1000., C. I. 348—1032.). A Szjt. 23. §-ának említett rendelkezését a törvény 65. §-a értelmében a képzőművészeti alkotásokra is alkalmazni kell (X. 391.). Kártérítést ítélt meg a Kúria a zenés színmű társszerzőjének is azon az alapon, hogy a színmű egyes zeneszámairól felvett és forgalomba hozott hanglemezeken, valamint az ezekről közzétett hirdetésekben az ő írói közreműködésével alkotott egész műre utaló cím mellett a szerzők áz ő mellőzésével voltak megnevezve (IX. 949.). A szerző személyiségéhez tartozó jogok, nevezetesen az a jog, amelynél fogva annak elismerését és feltüntetését követelheti, hogy 8 a mű szerzője és az a jog, melynél fogva a műnek reá sérelmes megváltoztatása ellen tiltakozhatik, a szerzői jog átruházása esetén is mindenkor a szerzőnél maradnak meg. Ezek a jogok a szerző halálával is fennmaradnak arra az időre, amelyre a halála után a mű még védelem alatt áll, e jogok érvényesítésére pedig a szerző halála után az ő hozzátartozói vannak hivatva, ha csak a szerző másként nem rendelkezett (IX. 82., C. I. 348—1932.). Az a szerző, aki a saját szerzeményéinek szerzőjéül más személyt tüntet fel ennek a beleegyezése nélkül, szintén sérti az utóbbinak a személyiségi jogát. Ez áll abban az esetben is, ha a szerző művészi álnév gyanánt olyan szerzőnek a nevét használja, aki hasonló téren fejtett ki szerzői tevékenységet s így az álnév használata arra a téves következtetésre ad alkalmat, hogy a mű az álnévvel egyező nevű szerzőtől ered. Az ilyen módon megsértett személyiségi jog az általános magánjog szerint a halál után csak annyiban részesül védelemben, amennyiben a kegyelet megkívánja. Ennek a védelemnek is a hozzátartozók vannak jogosítva érvényt szerezni (IX. 82.). A szerző személyiségi jogának megsértése esetén az, aki as ebből származó jogok érvényesítésére hivatva van, követelheti a jogsértő magatartásnak a megszüntetését, az annak folytatásától