Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

86 — Szerzői jog. — cikke szerint Magyarországon ugyanazokat a jogokat élvezi, amelyeket a magyar törvény a belföldieknek ad meg (C. I. 3171—1932.). A szerző személyiségi jogát védik azok a jogszabályok, amelyek a szerzői jog átruházása esetén is tiltják vagy korlátozzák a műnek a szerző engedélye nélkül való megváltoztatását. Hyen az a jogszabály, hogy az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta, s általában az, aki a művet megjelentetni jogosult, a szerző beleegyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve oly változtatásokat, amelyekről az élet felfogása szerint feltehető, hogy azokhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. A törvényen alapuló ennek a tilalomnak megszegése a Szjt. 6. §. 3. pontja szerint szerzői jogbitorlásnak tekintendő (IX. 484.). Megengedett változtatásoknak tekintette a Kúria a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott folyóirat szerkesztője részéről a folyóirathoz közlés végett beküldött dolgozaton a helyesírás, a gramatika és a jó magyarság szempontjából végzett azokat a javításokat, amelyek a dolgozat fogyatékosságai miatt indokoltak és nem lépték túl a szerkesztői szokásos javítások mértékét, a cikk értelmét és lényegét pedig nem érintették. Megengedetteknek tekintette azokat a rövidítéseket (kihagyásokat) is, amelyeket a helyszűke és nyomdatechnikai nehézségek szükségessé tehettek és amelyekről a szerzői jogi szakértő bizottság kijelentette, hogy a cikk értelmének és lényeges mondanivalójának nem voltak ártalmára s nem estek a mű tudományos értékének a rovására. A szerzőnek ugyanis a lényeget nem érintő ezekkel a változtatásokkal és rövidítésekkel számolnia kellett és fel lehet tenni, hogy azokhoz inkább hozzájárult volna, semhogy kitegye magát annak, hogy cikkének ebben a magas színvonalú folyóiratban való közzététele, amihez neki fontos erkölcsi érdeke fűződhetett, megtagadtassék. A Kúria úgy találta, hogy, ha a szerző súlyt helyezett arra, hogy műve változtatás esetén ne jelenjék meg, ezt a fennforgó körülmények között a folyóirat szerkesztőjével előzetesen közölnie kellett volna (IX. 484.). A szerzőt az ő engedélye nélkül való változtatás ellen védi a törvény és a joggyakorlat azokban az esetekben is, amikor a többazörösítés vagy a közzététel a szerző hozzájárulása nélkül is lehetséges, aminők pl. a Szjt. 9. §-ának 1. pontjában, 47. §-ában, 62. §-ának 3. pontjában és 64. §-ában szabályozott esetek. A legutóbb említett 64. §. a törvény 71. §-a szerint a fényképészeti művekre is alkalmazandó és így a megrendelő a személyt ábrázoló ilyen művek tekintetében a szerző beleegyezése nélkül csak azok hű többszörösítésére van jogosítva, változtatásra azonban nem. A korábbi fénykép felhasználásával készült, de annak hű utánképzéséül nem tekinthető új fényképészeti mű csak abban az esetben nem sérti a korábbi mű szerzőjének a személyiségi jogát, ha a két mű olyan lényegesen eltér egymástól, hogy erre tekintettel az újabb fényképet is új, eredeti. Műnek kell tekinteni (IX. 1097.).