Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tévedés. — 51 olyan, amelynél a fél saját hibájából mulasztotta el a tájékozódást, amely módjában állott volna (VII. 993., C. I. 361—1933.). Pl. a gyermekeknek családi kapcsolatuknál fogva ismerni kell a szülők vagyoni viszonyait; az örökrész kielégítésére vonatkozó megegyezések tehát értékben való tévedés miatt rendszerint nem támadhatók meg (Vili. 349., IX. 821., C. I. 361—1933.), de ha a szerződés 1917iben köttetett, amikor a pénz értéke már bizonytalan volt, a devalváció azonban még nem volt felismerhető, az értékben való tévedést menthetőnek vette a Kúria s a megtámadási keresetnek helyt adott (VILI. 349.). A hagyaték állaga tekintetében, nevezetesen haszonbérleti jogosítványnak a hagyatékhoz tartozása kérdésében előfordult tévedést nem tekintette menthetőnek a Kúria akkor sem, amikor az ellenfelek e tekintetben helytelen adatokat közöltek a tévedővel, miután ennek módjában volt ez adatok felől meggyőződést szerezni (C. I. 942—1933.). Általában, ha az örökösnek módjában állott az osztályos egyesség megkötése előtt a család körében vagy a zárgondnokhoz, vagy a közjegyzőhöz fordulva megfelelő tájékozást szerezni, s ezt elmulasztotta, a tévedést nem tekinti a Kúria menthetőnek (EX. 821.). Az alkalmazott által befizetendő nyugdíjjáruléknak a munkaadó által közölt összegében való tévedés sem tekintetett menthetőnek, miután az alkalmazottnak módjában állott a vele közölt adatokat összegszerűség szempontjából ellenőrizni vagy ellenőriztetni (VH. 993.). Az a körülmény, hogy a megtévesztett fél a telekkönyvből az ellenfél ingatlanának és vagyoni helyzetének állapotát megismerhette volna s ekként ellenőrizhette volna az ellenfél idevonatkozó közlésének valóságát, nem zárja ki a megtévesztett fél megtámadási jogát, mert a szerződő felet az igazság közlésének kötelezettsége s a felek közt megkívánható hűség és bizalom arra való tekintet nélkül terheli, hogy a másik fél a telekkönyvből meggyőződést szerezhetne a közölt adatok valótlanságáról. Ennek megfelelően helyt adott a Kúria a megtámadási keresetnek, amikor a haszonbérbeadó fél elhallgatta, hogy ingatlana végrehajtási zár alatt áll, vagy amikor a bankügyész által felmutatott telekönyvi szemlében feltüntetett terhén felül egyéb adósságok is terhelték az ingatlant, annak dacára, hogy az eladó kifejezetten kijelentette, hogy más teher nincs (VTEL 807., IX. 892.). Menthetőnek ítélte a Kúria annak a munkaadónak a tévedését, aki alkalmazottjának a feleségét kívánta kegydíjban részesíteni s a bemutatott egyházi házassági anyakönyvi kivonat s a nejével való együttélést igazoló helyhatósági bizonyítvány által megtévesztve abban a hitben volt, hogy az alkalmazott utóbb polgári házasságot is kötött (IX. 389.). A tévedésben lévő fél azonban csak akkor támadhatja meg a vele kötött szerződés érvényességét, ha a tévedés a szerződésnek, vagy a szerződés kötésére irányuló akaratelhatározásnak a lényegét érinti (VTI. 968.). A tévedés ezen alapfeltétele, a lényegesség akkor I 1 . 4* •