Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Kényszer. — 47 7. Kényszer. Ha a szerb megszálló csapatok fegyveres ellenállássCv aka­dályozták meg a kútfúrást végeztető birtokosnál a vállalkozó által visszahagyott kútfúró-szerszámok kiadását, az ezek visszatartásából eredő kár a szerszámok tulajdonosának terhére esik (VTH. 849.). Nem érinti a szerződési akarat megnyilvánulásának szabad­ságát az, hogy a jognyilatkozatok megtételének kezdeményezése mástól ered, vagy hogy az akaratnyilvánításra a fél bizonyos nem jogellenes ráhatás következtébe jutott. Csak abban az esetben hiá­nyos az ügyletkötésnek ez a lényeges kelléke, ha a rábírás kényszer, vagy fenyegetés következtében ellenállhatatlanul nyilvánult meg (C. VI. 4801—1933.). A jogügyletet kötő fél kényszerhelyzetre hatályosan csak ak­kor hivatkozhatik, ha ezt a kényszerhelyzetet előidéző fenyegetés fontos érdeke megsétrését helyezi közvetlen kilátásba s ha ezáltal alapos félelem támadhat a fenyegetettben az iránt, hogy amennyiben a kívánt jogügyletet meg nem köti, a fenyegetéssel kilátásba helye­zett joghátrány tényleg bekövetkezik (X. 413.). A kényszer megállapításához szükséges, hogy a jogellenes fenyegetés, mely a szabad akaratelhatározást kizárja az ellenfél részéről eredjen (C. III. 6210—1932.). Ha a fél a megszálló hata­lomnak nemzetközi jogszabályokba ütköző jogellenes fenyegetésen alapuló erőszakos magtartása folytán kényszeríttetett arra, hogy a másik szerződő féllel szemben álló tartozását a megszálló államhata­lom pénztárába fizesse be, ez kényszerhelyzetet teremt ugyan a félre, de miután ez a kényszer nem hozható okozati összefüggésbe a másik szerződő féllel, a kényszerhelyzetből származó vagyoni hát­rány sem róható a másik szerződő fél terhére (X. 86.). Ha a szer­ződő fél kényszerhelyzetét nem az ügyletkötő ellenfél idézte ugyan elő, de az ismerte és kihasználta azt, ez megtámadhatóvá teszi az ügyletet (C. I. 5040—1932.). A jogellenes fenyegetés azonban csak akkor szolgálhat alapul az ügylet megtámadására, ha a megtámadó fél a kötelezettséget éppen a fenyegetés hatása alatt vállalta magára s nincs helye meg­támdásnak, ha az nyer megállapítást, hogy ezt a kötelezettséget nem a jogellenes fenyegetés folytán, hanem anélkül is vállalta volna. Ennek megfelelően nem hatálytalanította a Kúria az osztályegyes­séget, amelyet a fél adósságainak nyomasztó súlya alatt kötött ugyan a hagyaték mielőbbi átadásának biztosítása érdekében, de az adott helyzetben az volt megállapítható, hogy azt az egyességet kötő fél örökjogi helyzetére tekintettel, mint ránézve előnyösét nem amiatt kötötte meg, hogy szorult helyzetben volt (C. I. 5040—1932.). A világpolitikai helyzet kényszere alatt kötött egyezmény, melyben a vasúttársaság az ország feldarabolása után bizonyos

Next

/
Oldalképek
Tartalom