Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

46. — Kizsákmányoló ügylet. — Kúria a vevő részéről az aránytalan anyagi haszon szerzésére irányuló akaratot annál az adásvételi szerződésnél sem, mely egy 510 ezer pengőt érő ingatlant 410 ezer pengő vételáron juttatott neki, azonban maga az eladó és ügyvédje szorgalmazták az ügylettől húzódozó vevőnél az adásvétel megkötését (C. V. 344—1933.). A kizsákmányoló ügylet semmis (IX. 182, 681, 1025.), illetve megtámadható (IX. 822, 1025., X. 112.). A szerződés semmisségét nem érinti az a körülmény, hogy a fél az általa nem helyeselt, de éppen szorult helyzete miatt fenntartani kényszerült szerződést teljesíti (IX. 182.). Az értelmileg alárendelt tapasztalatlan fél által kötött ügylet megtámadhatóságát nem zárja ki az, hogy később a fél azt külön nyilatkozattal megerősíti, miután a megerősítő nyilatkozat aláírása is csak a fél tapasztalatlanságára és értelmi alárendeltségére vezethető vissza (C. V. 1881—1934.). Azonban a megtámadásnak hosszabb időn át történt indokolatlan elmulasztása, az ismételten teljesített kamatfizetés, valamint a követelést biztosító jelzálogjog bekebelezésének jogfenntartás nélküli tűrése az ügylet oly többszörös megerősítésének vétetett, amelylyel a fél a megtámadási jogról végleg lemondott (IX. 822.). Már egymagában véve az is elenyészteti a megtámadás jogát, ha a fél sok időn át (több mint 5 évig) indokolatlanul késedelmeskedik, miután ennyi ideig az ellenfelet nem lehet bizonytalanságban hagyni (Vin. 1070.). Az 1932:VI. t. c. a megtámadási jog érvényesítésére 1 évi határidőt szabott. Az egy évi határidő attól az időponttól számít, amikor a szerződésben vállalt kötelezetséget mind a két fél teljesítette. Ha a szerződéskötésre a sérelmet szenvedő függő helyzete szolgáltatott alkalmat az egy évi határidő e helyzet megszűnése előtt nem veszi kezdetét. Az egy évi határidő a törvény életbelépte előtt keletkezett ügyleteknél a törvény életbeléptével 1932. június hó 15. napján veszi kezdetét (VHI. 1070., X. 112, 288.). Az uzsorás szerződés szintén semmis. Abban az esetben, amikor a kölcsönszerződéssel egyidejűleg a fél adás-vételi szerződést is kötött és ennél jutalék formájában a kölcsön összegével felérő fizetésre kötelezte magát, a Kúria ennek az utóbbi (jutalék) ügyletnek a hatálytalanságát annak dacára megállapította, hogy a kapcsolatos kölcsönügylet érvényességét a fél nem támadta meg. Adott esetben ugyanis a Kúria azt állapította meg, hogy az adásvétellel kapcsolatos jutalék-ügylet az alapul szolgáló kölcsönszerződéshez csatlakozik ugyan, ez azonban a felek nyilatkozatai és az ügylet jelentősége szerint oly különálló megállapodás volt, hogy annak jogi természete annak ellenére is elbírálható, hogy maga a kölcsönszerződés a per tárgyában nem szerepel (IX. 722.).