Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Kizsákmányoló ügylet. — ján akkor sem marasztalta a Kúria az igérettevőt, amikor az az erkölcstelen viszony megszűnése után is egy ideig még eleget tett ígéretének (VII. 1111.). 6. Kizsákmányoló ügylet. Az 1932 :VI. t. c. hatálybalépése előtt is anyagi jogszabály volt, hogy semmis az a szerződés, mellyel valaki másnak megszorult helyzetét kihasználva a maga részére, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget szerzett (IX. 238.). Az uzsoráról s kizsákmányoló ügyletről szóló 1932: VI. t. c. 20. §-a értelmében e törvény magánjogi rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre akkor is, ha annak teljesitését a törvény életbelépése — 1932. június 15. — után követelik. (IX. 238.). Az ügyvédi dij iránti megállapodásnál éppen úgy, mint bármely más ügyletnél szintén irányadók az általános magánjogi szabályok s az ilyen megállapodás is megtámadható, ha az kizsákmányoló ügyletnek minősül (IX. 234.). Kizsákmányoló ügyletről az 1932 :VI. t. c. 9. §-a értelmében csak akkor lehet szó, ha valaki másnak megszorult helyzetét, könynyelmüségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva köt ki, vagy szerez a maga, vagy harmadik személy javára a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően aránytalan nyereséget (IX. 182., 527., 681., 1025., X. 112., 331.). Annak kimutatása, hogy a fenti tényálladéki elemek, illetve azoknak az ügylet érvénytelenítéséhez szükséges része fennforog, az ügyletet megtámadó felet terheli (X. 331.). Az 1932:VI. t. c, 9. §-ának alkalmazásánál annak a ténynek, amely szerint az egyik szerződő fél, a maga javára, a másik szerződő fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy feltűnően aránytalan nyereséget köt ki, okozati összefüggésben kell állni azzal a ténnyel, hogy az előnyt vagy nyereséget szerző fél a másik félnek megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását a maga számára kihasználta (Vm. 996.). Ahhoz, hogy az ügylet kizsákmányolás címén megtámadható legyen, nem szükséges, hogy a másik fél szorult helyzetét a kizsákmányoló fél maga idézze elő (IX. 1025., C. V. 2988—1933.), viszont, az ügyletkötő félnek, a másik fél nyomasztó helyzetéről való puszta tudomása sem elegendő a szerződés érvénytelenitésére, hanem csak az, ha a kizsákmányoló fél kihasználta a másik fél kényszerhelyzetét (IX. 722., 1025., C. V, 344—1933,), az természetesen előfeltétele a megtámadásnak, hogy a kizsákmányoló fél a másik fél szorult helyzetét ismerje, vagy a körülményekből annak fennforgására következtethessen (IX. 182., C. V. 2988—1933.).