Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

44 — Kizsákmányoló ügylet. — A kizsákmányolás előfeltételéül megkívánt szorult helyzet megállapításához a kizsákmányolásra hivatkozó fél oly helyzetének igazolása szükséges, amelynek folytán az ügyletet nagyobb hátrányok ideiglenes elkerülése végett kénytelen volt megkötni, bár tudta azt, hogy azáltal vagyoni helyzetének nehézsége utóbb csak fokozódni fog (IX. 998.)Nem állapította meg a Kúria a szorult helyzetet, amikor nagyobb kiterjedésű ingatlanon gazdálkodó haszonbérlő' részvénytársaság kötelezte magát nagyobb ügyvédi honorárium fizetésére (IX. 234.), vagy amikor az ügyletet megtámadó fél a szorult helyzet igazolásául csak arra hivatkozott, hogy nagy családja volt (VII. 1003.). Viszont megállapította a szorult helyzetet, amikor a perbeli egyességet kötő fél a vele szemben viszontkeresetileg peresített vételártartozást a fennforgó súlyos gazdasági és hitelviszonyok miatt előteremteni nem tudta (IX. 6&L), vagy amikor a kölcsönnel kombinált adásvételi ügyletnél igen magas jutalékot kötelező fél ellen adóhátralék miatt végrehajtások voltak folyamatban s a fél kötelezettségeinek rendezésére nem látott más utat, mint azt, hogy ingatlanai egy részét eladja (IX. 722.). Nem következtetett az ügyletet megtámadó fél könnyelműségére a Kúria abból a körülményből, hogy őt a biróság saját kérelmére tékozlás miatt gondnokság alá helyezte, amikor a megtámadó fél maga tett olyan nyilatkozatot, hogy ő csupán üzleti rafinériából áll gondnokság alatt (X. 331.). A tapasztalatlanság fennforgását nem állapította meg a Kúria a nagyobb kiterjedésű haszonbérleten gazdálkodó részvénytársaság javára (IX. 234.), viszont megállapította a tapasztalatlanságot az egyedülálló 58 éves földmivesasszonynál, aki házát és 22 kat. holdat kitevő birtokát azért adta el áron alul, mert a vevő azt mondta neki, hogy a menyével folytatott pereskedésének költségeire egész vagyona rá fog menni, holott ezek a költségek mindössze 2150 pengőre rúgtak (C. V. 1811—1934) Ahhoz, hogy az ügylet kizsákmányolás címén megtámadható legyen a kizsákmányolt félnek nem kell elmegyengének lennie, elég ha értelmileg olyan gyenge, hogy emiatt akaratának szabad elhatározásában korlátozva van (VIII. 996.). A szolgálati viszonyban álló fél javára kilátásba helyezett nyugdíj fejében hosszú éveken keresztül elfogadott alacsony fizetés utólagos kiegészítése iránt kizsákmányolás címén támasztott igénynél nem állapította meg a Kúria a függő helyzetet, mert az alkalmazottnak, ha iletményeivel nincsen megelégedve, módjában áll a szolgálatot elhagyni (VII. 1003.). A feltűnően aránytalan nyereség fennforgásának megállapításához perbeli egyesség esetén nincsen szükség annak elbírálására, hogy a per lefolytatása mellett milyen összeg ítéltetett volna meg a másik fél javára, hanem elegendő annak elbírálása, hogy a követe-