Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

28 — A jogügylet általában. — Általános szabály, hogy a feltételt teljesültnek kell tekinteni, ha annak teljesülését az a fél akire ez hátrányos lenne csalárdul megakadályozza. Nem állapította meg a Kúria a feltétel bekövetkezésének csalárd megakadályozását a következő esetben: A város a színigazgató szerződésének meghosszabbítását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az a város területére színigazgatói engedélyt kapjon a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. A város hivatalos helyről közben értesült arról, hogy területét olyan színházi kerülethez csatolták át, amelyre más színigazgató kapott engedélyt, akivel erre a város előzetes megállapodást kötött. A régi színigazgató azonban ezt követően mégis megszerezte a városra szóló játszási engedélyt, de ekkor már a város közölte vele, hogy a másik igazgatóval befejezték a tárgyalásokat és hogy emiatt a miniszteri rendelet megváltoztatását fogják kérni, ami eredménnyel meg is történt (C. VI. 2092—1935.). Az anyagi jog szerint abban az esetben, ha a szerződés hatályban maradását maga a kötelezett fél hiusítja meg s így a szerződés nem a kikötött esemény bekövetkezése folytán szűnik meg, a kötelezett fél nem mentesül. Ha tehát kiköttetett, hogy a szolgálati viszony mindaddig tart, amíg a munkaadónak egy másik céggel kötött bérmunkaszerződése érvényben van, nem szünteti meg a szolgálati jogviszonyt az a körülmény, hogy a bérmunkaszerződést a munkaadó önhibája folytán nem tudta teljesíteni s így az emiatt megszűnt (C. II. 998—1935.). Ha azonban ügyleti feltételként a felek valamelyikének cselekménye tehát a jogosultnak, vagy kötelezettnek saját akaratától függő ténye köttetett ki, ilyen esetben, amennyiben az illető fél a feltételül kikötött cselekményt a meghatározott idő alatt véghez nem viszi a feltétel meghiúsultnak tekintendő (VIII. 560.). A feltevés, mint a jognyilatkozat indoka forgalmi ügyletnél csak annyiban jöhet számba, amennyiben azt a felek az ügyletbe kifejezetten felvették, vagy a másik szerződő fél a feltevést ismerte, illetve a kellő gondosság mellett felismerhette (VHI. 212.). Ha az ilyen feltevésnek, vagy ügyleti célnak bekövetkezését a fél vétkesen meghiúsította, a másik fél mentesül kötelezettsége alól. Az új otthon berendezési költségeinek megtérítése iránt az após által a férjnek tett igéret beváltása alól a Kúria mentesítette az apóst, amikor a házastársak az új otthonba történt beköltözéstől számított fél év alatt a férj hibájából különváltak (IX. 106.). Ha a feltevés olyan, hogy anélkül a felek az ügyletet meg sem kötötték volna, annak meghiúsulása esetén a szerződés hatályát veszti. Minden hitelezési viszonyt létesítő ügylet, mint lényeges feltevésre a szerződő felek hitelképességére van alapítva, ehhez képest, ha valamelyik szerződő fél a hitelképességét elveszti, vagy az utóbb aggályossá válik (pl. kielégítési végrehajtást vezetnek ellene) a másik fél, ha csak megfelelő biztosítékot nem kap, visszaléphet a szerződéstől (IX. 1089.).