Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A jogügylet hatálytalansága. — 29 A hitelniegvonás jogának kellő ok fennforgása esetére történt kikötése alapján a hitelező a hitelmegszorítás jogával a valutakorlátozó rendelkezésekre hivatkozással akkor is élhet, ha a valutakorlátozó rendelkezések már a szerződés megkötésekor hatályban voltak, de csak később állott a hitelezőnek módjában e rendelkezések gazdasági hatásának áttekintése és annak felismerése, hogy ezek a rendelkezések az adós részéről való teljesítésnek komoly és tartós akadályául szolgálnak. (IX. 121.). Ha a kezes az általa a főadós helyett kifizetett összeg visszatérítésére abban egyezik meg a főadóssal, hogy bevárják az adós egyéb ingatlanainak elárverezését és ennek eredményéhez képest fogják a visszatérítendő összeg nagyságát megállapítani, de a főadós ingatlanai az időközben életbelépett gazdamoratórium folytán azok védettekké nyilvánítása következtében belátható időn belül nem kerülhetnek árverésre, — e mindkét részről fennforgott téves feltevés következtében a kezes nem köteles bizonytalan ideig várni követelésének megtérítésére, s e feltevés meghiúsulása folytán a kérdéses megállapodás hatálytalanítható (X. 436.). A társszerzőségre vonatkozó megállapodástól is elállhat az egyik fél, ha az a közös feltevés, hogy a szerzőtársak által megírandó részek egyenlő értékűek lesznek, meghiúsul annak folytán, hogy időközben a tantervet megváltoztatták s amíg az egyik szerzőtárs anyaga továbbra is két évfolyamra terjed, addig a másiké egy évfolyamra korlátozódott (C. I. 5026—1932.). A szerződési nyilatkozatot rendszerint csak a kifejezésre juttatott akarat s nem a benső szándék alapján kell elbirálni és nincs helye a benső elhatározás kutatásának akkor, ha az okirat világos tartalma és magyarázatra nem szoruló szövege az élet felfogása szerint a fennforgó körülmények mellett kizárja az ellenkező értelmezésnek a lehetőségét. Az egyik szerződő félnek ezzel ellentétes intenciója figyelembe nem jöhet (X. 373., C. ÜL 5149—1935.). A jogérvényesen megkötött vételügylet előnyös voltában, az idők folyamán állítólag bekövetkezett, de az alperes eladó rovására semmiképen nem eső csalatkozás, való volta esetén sem szolgálhat jogszerű okul az évek előtt foganatba is ment ügylet hatálytalanítására (C. VH. 1318—1933.). Jf. A jogügylet hatálytalansága. Az a körülmény, hogy az ügylet az egyik félre nézve célját vesztette az ügylet hatálytalanításánál csak akkor jöhet figyelembe, ha ez a másik fél késedelme következtében állott elő (IX. 237.). Külön kikötés nélkül az eladó a vételárhátralék és kamatok nem fizetése miatt csak akkor állhat el a szerződéstől, ha egyáltalán ki van zárva a lehetősége annak, hogy a vevő teljesíteni tudna, vagy ha a teljesítés elmulasztása miatt az adásvételi szerződés az eladóra nézve már érdekét vesztette volna. Egymagában az a körülmény,